Dtum
Login with Facebookk
1931 | December

Átrakodó kikötők

Csonka hazánk területeinek jelentékeny része – sík volta és előrehaladt mezőgazdasági kultújára révén – önként kínálkozik arra, hogy ott intenzív víziúthálózatot teremtsünk meg. A víziút a vasúti és közúti hálózattal összekapcsolva intenzívebb kihasználást biztosít a már meglevő, nagy értéket képviselő alkotásokkal, olcsóbbá teszi a tömegáruk szállítását, stratégiai szempontokból is igen jelentős, lehetővé teszi nagy ipartelepek kedvező, decentralizált elhelyezését. A víziútak általános kialakítása egyenértékű lesz azzal, mintha a vasút a tarifát a jelenleginek egynegyed részére szállítaná le. 

A fentiek alapján a következő „keret”-program látszik helytállónak.
E téren kétségtelenül legsürgősebbnek látszik a budapesti új kikötő további fejlesztése. A kikötő terve olyan arányokra készült, a jövőbeni fejlesztésre szánt területek olyan bőséges mértékben vannak kisajátítva, hogy a továbbfejlesztés, amelynek témáját a forgalom szabja meg, semmiféle műszaki akadályba nem fog ütközni. 

Az erre vonatkozó minisztertanácsi határozat értelmében a bővítési, továbbfejlesztési munkálatoknak a végrehajtása szintén a földmívelésügyi minisztérium feladata lesz, amelyik a vízimunkálatokban is a kikötők építésében már begyakorolt mérnökökkel és a megfelelő felszereléssel rendelkezik. 

Mivel egy-egy újabb kikötőrész megtervezése és kiépítése 2-3 évet vesz igénybe, már nagyon aktuális azoknak a szükségleteknek a megállapítása is, amelyek még csak 3-5 év mulva fognak felmerülni. Tekintettel arra, hogy a vámmentes kikötő első fázisa gyanánt kiépített létesítményeket máris lefoglalta a forgalom, sürgősen meg kell állapítani a fejlesztés menetét és módját, a vámmentes kikötőben még létesíthető tárházak és egyéb létesítmények építésének programját és – ha a tanulmányok ezt eredményeznék – a legközelebbi medence kiépítésének közelítő időpontját. 

Rendkívül aktuális az összekötő vasúti híd alatti szénkikötőnek (a régebbi ú. n. szigetvágánynak) darukkal való ellátása, mert ezt a kitűnő és a városhoz is közel fekvő, jelentékeny költségekkel előállított partrészt csakis így lehet tökéletesebben kihasználni. 

A csepeli első ipari kikötő-medence használatba helyezésére már folyamatban vannak az intézkedések. A petróleum-medence környékét is annyira lefoglalta, hogy máris fontolóra kell venni a bővítés kérdését. 

A soroksári Dunaágat is csak úgy lehet a forgalom szolgálatába állítani, hogy megoldjuk az egyes községek mellett létesítendő helyi kikötők kérdését. 

A budapesti egyéb kikötő-problémák közül kétségtelenül a legaktuálisabb az ujpesti kikötő kérdésének a megoldása. A tervezet elkészítésére a kikötőkormánybizottság máris megbízást kapott. 

Nagyon aktuális feladat továbbá a lágymányosi kikötő kérdésének a székesfővárossal együtt való megoldása is, mert Buda déli rayonjának nincsen megfelelő helyi kikötője. 

A továbbiak között – csupán általános megfontolások alapján – máris indokoltnak látszik Szolnokon egy, egyelőre kisebb arányú átrakodókikötőnek a kiépítése, olyan módon, hogy szükség esetén azt tervszerűen lehessen tovább fejleszteni. 

A tiszai és körösi hajózás el van szigetelve a dunaitól, egyik vízről a másikra csak megszállott területeken, Titelen és Ujvidéken keresztül lehet 800 kilométeres kerülővel átjutni. Ilyen módon a tiszai szép hajóútunkban rejlő nagy érték úgyszólván teljesen parlagon hever. Mivel pedig a Duna–Tisza-csatorna rövid időn belül nem létesülhet, mert még ha azt holnap vennők is munkába, 6-8 évbe telne, míg a forgalomnak átadhatnók, gondoskodni kell a tiszai hajóútnak legalább valamilyen kihasználásáról. 

A végzett általános előmunkálatokból valószínűnek látszik, hogy mintegy 2.0-2.5 millió pengőből Szolnokon egy kisebb, de tökéletesen felszerelt átrakodó és gabonatárolásra is alkalmas kikötőt lehetne megépíteni. 

Egyébiránt nyilvánvaló, hogy minden létesítendő átrakodókikötőt éppen úgy fel kellene szerelni gabonatárházakkal, mint az a csepeli kikötőben történt. A gazdák és kereskedők a betárolt gabonára a kiállított állami warransok alapján aránylag előnyösen kaphatnának kölcsönöket. 

Végül ennél a munkacsoportnál még megjegyzendő, hogy – mivel itt máris meglevő útak és berendezések tökéletesebb kihasználásáról van szó – természetszerűleg az átrakodókikötők kiépítése lehetőleg sürgősen volna eszközlendő. Míg ezek a munkálatok nincsenek megvalósítva, víziútaink jelentékeny része továbbra is parlagon fog heverni.

<<
<
1
2
>
>>
Megosztás:

A cikkhez még nem tartozik egyetlen hozzászólás sem!
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!


Mini galéria
Épül a csepeli kikötő. A csepeli vámmentes kikötő egyik része Vizimalmok a soroksári Dunaágban
Kapcsolódó cikkek
Cikk-ajánló
Adatbázis informácikó
Feltöltöttség:
46%
Összes publikáció:
27.378
Politika:
4.183
Gazdaság:
4.597
Kultúra:
3.840
Tudomány-t.:
3.429
Sport:
4.354
Bulvár:
5.022
Kincskereső:
436
Páholy:
64
Blog:
230
Összes kép
37.374
Cikkekhez kapcsolódó képek:
37.010
Privát huszadik század képek:
364
Regisztrált felhasználók:
4.183
Fórum témák:
187
Fórum hozzászólások:
847
Cikk hozzászólások:
98