A különböző vulkáni hegyformákat az andezithegységekben is megtaláljuk. Szép képviselője a Börzsönyben a Nagygalla (7. kép). Mind a Börzsönyben mind a Szentendre-Visegrádi-hegységben a kövezésre is általánosan használt andezitnak, melyet régen trachyt-nak hívtak, mindenféle fajtajával megismerkedhetünk.

Ez a porfiros szövetű kőzet színében is rendkívül változatos. Alapanyagának kémiai alkata, továbbá a levegőn végbemenő elváltozása szerint ugyanis szürke, vörhenyes, zöldes, sárgás vagy fehéres színű.

A vulkáni kőzetek sorában végül még a dácitot és riolitot kell megemlítenünk. Ezek világos, rendesen fehéres, sárgás vagy vörhenyes színű sokszor üveges szövetű porfiros kőzetek. Kémiai összetételük szerint az előbb tárgyalt kőzeteknél sokkal savanyúbbak, kovasavtartalmuk 75% körül van.

Mivel az ilyen savanyú láva sűrű, tésztaszerű, tehát nem folyik szét, hanem a kitörés helyén egy tömegben megáll. Azért alkotnak e kőzetek gyakran meredekfalú, úgynevezett „dagadó kúp”-ot Ilyen például Börzsönyben a nógrádi Vár-hegy.

Valamely vulkáni kitörésnek több fázisa van. Maga a lávaömlés a vulkáni tevékenységnek csupán egyik megnyilatkozása. Gyakran a kiömlött láva mennyiségét sokszorosan felülmúlja az explózió által kidobott hamu és törmelék. Az előbbi szolgáltatja a vulkánitufát, az utóbbi a vulkáni brecscsákat. Hazánk vulkáni eredetű vidékein majd mindenütt megtalálhatók (Dunazug-hegység, Börzsöny-, Mátra-, Eperjes-Tokaji-hegység, Balatonfelvidék, stb.) (8. kép).

Kirándulóhelyeink kőzettani érdekességeit e példák távolról sem merítik ki. Figyelő szemmel járva, mindenütt akadhatunk olyan jelenségre, melynek alaposabb megtekintése, megörökítése, a rávonatkozó magyarázat irodalmi felkutatása hálás feladat. És minél többször tesszük ezt, annál több kapcsolat fűz majd az anyaföldhöz, melynek tudománya nem kevésbbé vonzó az élők világáénál.

Dr. Reichert Róbert