Miután az ötmillió fontos kölcsönt a kormány megkapta és igy a Nemzeti Banknak elég külföldi pénz áll rendelkezésére, elérkezett az ideje annak, hogy a belföldi pénzforgalmi korlátozások hatálytalanittassanak. A 33-as bizottság hozzájárul a kormány által előterjesztett rendeletekhez, melyek a Budapesti Közlöny (hivatalos lap), augusztus hó 14-én kiadott számában megjelentek.

Meg kell állapitani, hogy a rövidlejáratu külföldi kölcsön sikere és a belföldi pénzforgalmat korlátozó intézkedések felfüggesztése, végül az eladósodott gazdák érdekében tett intézkedés általános és teljes megnyugvást keltett a közönség körében. A bizalom és a biztonság érzése visszatért és az a meggyőződés lett urrá, hogy most már a gazdasági élet normális rendje rövidesen helyreáll és csak mint emlék marad meg az egy hónapig tartó belső pénzkorlátozások sulyos kellemetlenségeket okozó időszaka.

A belső pénzforgalom felszabaditása után mindenki a kormány elhatározásait várja az állami költségvetés helyreállitására, a pénzügyi helyzet teljes megszilárditására, a külső pénzforgalmi korlátozások lebontására nézve, továbbá a közvélemény feszült érdeklődéssel néz ama programm elé, mely hivatva lesz az ország lakosságának, de mindenekelőtt a legsulyosabb viszonyok közt vergődő földmivestársadalomnak rettenetes sorsán könnyiteni. A rossz termés és a mezőgazdasági termékek áresése folytán beállott katasztrófa elháritása, az éhinség elé néző törpebirtokosság és mezőgazdasági munkásság megsegitése: a legsürgősebb kormányfeladat. 


Megbukott az ezüstpénz-rejtegetés

A kibontakozás hetét, az elkerülhetetlen nehézségeken kivül, a bizonytalanság érzése és az ebből táplálkozó képtelen, rémlátó, sőt rosszindulatu hiresztelések özöne kisérte és nem sok hitelre találtak azok, akik biztak a kibontakozás sikerében és az ország vezetőinek erőfeszitéseiben.

Ezt a megriadt hangulatot használták fel aztán egyesek arra, hogy hitvány kis pecsenyéjüket megsütögethessék. A zavarosban halászgatók egyik csoportja buzgón terjesztgette azt a hihetetlen gyorsasággal elterjedt ostobaságot, hogy a papirpénzt lebélyegzik, de az ezüstpénzt békén hagyják; mások ismét azt rebesgették, hogy a papirpénz elértéktelenedik, ezzel szemben az ezüstpénz értéke nem veszhet el.

A rövidlátóknak nem jutott eszébe, hogy egy darab ezüstpengő ezüstértéke legfeljebb 16-18 fillérre rug és esetleges pénzromlás esetén az ezüstpénz értéke csakugy veszit, mint a másik. A begyulladt emberek azonban mohón elkezdték gyüjteni az ezüstpénzt, nem kis örömére azoknak a csirkefogóknak, akik egy darab tiz pengős papirpénzért csak nyolc-kilenc darab ezüstpengőst adtak. 

A váltópénz hirtelen eltünése sulyos zavarokat okozott a fizetési forgalomban. Se szeri, se száma azoknak a kellemetlenségeknek, lármás vitáknak és sulyosabb összetüzéseknek, melyek a piacokon, villamosokon, üzletekben és kávéházakban lezajlottak.

Végre is a Nemzeti Bank, valamint több fővárosi bank korlátlan mennyiségben felváltotta a papirpénzt, mire a pengő-őrület egyszeribe összeomlott. Egyébként a fővárosi rendőrség is szigorú intézkedéseket léptetett életbe. A vizsgálatok során el is fogtak néhány pengőüzért.