A szokásos módon botrányba fulladt a vasárnapi Székely hét, a pénzbeszedő megszökött, a statisztériát nem fizették ki, az előadások elmaradtak

Vasárnap délután – amint ez már szinte szokásossá vált az utóbbi időkben – ismét botrányba fulladt egy nagyszabásunak beígért népünnepély.

Napokkal ezelőtt jelentek meg a hirdetőoszlopon a Székely hét plakátjai, amelyek minden szépet és jót ígértek a tenyészállatvásár területén megtartandó népünnepélyre: ökörsütést, bucsut, bált, székely mulatságot, és mint főattrakciót egy szabadtéri színházi előadást, amelynek két kis darabját erre az alkalomra Lázár István az ismert székely regény- és novellaíró írta. Délután 5 órára volt kitűzve a nagy előadás, amely azonban elmaradt.

A bejárat előtt ugyan már korán reggel elhelyeztek egy kis cédulát, amelyben értesítették a n.é. közönséget, hogy a szabadtéri előadást technikai okok miatt nem lehet megtartani, de ez a figyelmeztető írás olyképen volt elhelyezve, hogy azt jóformán senki sem vehette észre.

Csaknem négyezer ember váltotta meg 54 filléres belépőjegyet a népünnepélyre, amelynek árát később a szabadtéri előadás elmaradásáért való kárpótlásul 29 fillérben állapította meg a vezetőség. A publikumot már a belépés pillanatában mély csalódás érte. Az igézetesnek, pompázatosnak és minden eddiginél nagyobbszabásunak ígért Székely hét területén sivár kép fogadta a belépőt.

Néhány vásári áru, összetákolt ringlispil állott csupán a Tenyészállatvásár területén, amely természetesen senkit sem érdekelt. Mindenki a szabadtéri színpad felé sietett, amelyen persze nem volt előadás. Öt óra után már hangosan szitkozódott a tömeg, a vezetőség után kiáltoztak, mert látni akarták a népmulatságot.

Két rendező igyekezett megnyugtatni a közönséget, amelynek most már szóbelileg is értésére adták, hogy a pénztárnál elhelyezett figyelmeztető tábla szerint az előadást nem tartják meg, de kárpótlásul kedden vagy szerdán kihozzák a két óceánrepülőt: Endresz Györgyöt és Magyar Sándort. Hogy a bejelentés következtében nagyobb botrány nem történt, az csupán a nagyszámban kivezényelt rendőrlegénységnek volt köszönhető, akik minden igyekezettel azon voltak, hogy a becsapott és fölbőszült közönség kárt ne tegyen a vásári árusok portékái között, akik természetesen szintén ráfizettek a Székely hétre.

Alig csillapodott is némileg az izgatott publikum, amikor ujabb botrány tört ki. A vásári árusok visszakövetelték a lefizetett 28 pengős helypénzeket, azzal az indokolással, hogy a népünnepély vezetősége nem nyujtotta azt, amit ígért s a legnagyobb bevétel sem haladta meg egyik árusnál az öt pengőt sem. A vásári árusokat csak az békítette meg, hogy a rendezőség egyik tagja közölte velük, hogy a helypénzeket visszafizetik. Este 7 órára már csak néhány elkeseredett árus s a rendezőség egy- két tagja maradt a fiaskóval végződött népünnepély színhelyén. Munkatársunk megállapította, hogy a Székely hetet a Hargitaváralja jelképes székely község megbízásából Toronyi Gyula, az Operaház tagja rendezte, aki a szervezés és előkészítés munkáját Grünfeld József boxrendezőre bízta, akinek nevéhez eddig is több botrányos boxmérkőzés rendezése fűződik

Grünfeld a vendéglői bérlet kiadását, amelynek jövedelméből a művészek tiszteletdíját akarták fizetni, továbbá a vásárosok helypénzeinek beszedését Tónai Elemér volt árumintavásári igazgatóra bízta, aki, amikor el akartak számolni vele, nem volt sehol, eltűnt. Minthogy ilyenformán a statisztákat sem tudták fizetni, az előadás elmaradt. Tónai ellen följelentést tettek a rendőrségen.