Az Aggteleki barlang, a barlang jövője
Pazar villanyvilágítás, motoros barlangi vasút, barlangi őrök, idegen nyelveket beszelő vezetők, postahivatal a barlangban, esernyővel védett íróasztalok, többnyelvű prospektusok, kívül minden igényt kielégítő étterem, szálloda, sőt barlangtani intézet: ez ma az Adelsbergi barlang. Nos, és ahol mindebből semmi sincs, az az Aggteleki barlang. Az eredmény az, hogy az Adelsbergi barlangot évenkint 150.000 ember nézi meg, az Aggtelekit pedig legfeljebb 5000.
Az Aggteleki barlang szépségei nincsenek méltóképen megbecsülve, keretbe illesztve, láthatóvá és ismertté téve. Kétségtelen, hogy a barlang kényelmes és biztonságos bejárhatósága érdekében az utóbbi években sok történt.
A verestói bejárat korhadt, életveszélyes falépcsőjét szilárd kőlépcsővel helyettesítették, a vizek felett 104 betonhidat emeltek, bent a barlangban rendezték az utakat, 1800 folyóméter betonba rakott terméskőlépcsőt készítettek és 2000 folyóméter vascsövet helyeztek el a lépcsők és hidak mellé korlát gyanánt. Hozzáférhetővé tették a Pokol-t, kiásták a Paradicsomba vezető utat, de a Csillagvizsgálótól a Pokolig terjedő 700 m-es szakasz még úgyszólván teljesen rendezetlen.
Kívül rendezték az aggteleki bejárat előterét, autóutat építettek, újraépült a verestói bejárat menedékháza, szóval bár lassan, de biztosan halad Aggtelek azon az úton, amely az évi 150.000 látogatóhoz vezet.
Én a villanyvilágítást nem tartom égetően sürgősnek, hanem annál inkább egy modern szálloda építését, mert a barlangnak addig nem lehet reklámot csinálni, nem lehet a külföldieket odacsalogatni, amíg a mostani primitív, a hadviselt turista igényeit is alig kielégítő megszállási lehetőségek uralkodnak. Nem is szabad, mert többet ártunk vele magunknak, mint használunk a barlangnak.
A barlang tulajdonosán, a Magyarországi Kárpát-Egyesület Gömöri Osztályán kívül még három bizottság őrködik a barlang jelene s jövője felett: a Magyar Barlangkutató Társaság aggteleki bizottsága, a Kárpát egyesület aggteleki bizottsága és a két egyesület közös aggteleki bizottsága.
Reméljük, hogy ebben az esetben a bizottságok nem jelentik a tett halálát, mert személyi összetételük biztosíték arra, hogy működésük meg fogja hozni a barlangnak a „Szebb jövőt!”. Mert az Aggteleki barlang megérdemelné, hogy valóra váltsuk benne Ábel professzor elgondolását, a „földalatti nemzeti parkot”.
Dr. Dudich Endre.
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!