HALLÓ! 1881-1931

Érdekességek az 50 esztendős telefón multjából. - 1881 május 1: az első telefonbeszélgetés Budapesten. - 54 előfizetővel indult a magyar telefón. - Amikor még névszerint kértek kapcsolást. – Telefónoskisasszonyok „egyencipőben”. - Ki volt az első telefónos kisasszony? - Mikor történt az első téveskapcsolás?

1881 május elseje. A Kerepesi úton trombitájába fúj a lóvasút kalauza: „Trárá.” A síneken járó lóvasút kocsija elé fogott két pejkó lusta ballagással elindul, A Hatvani uccai korzón szépen süt a tavaszi nap, hosszúszoknyás, napernyős dámák sétálnak gavallérjaik társaságában, a Stefánia úton elegáns „gumirádlerek” lépésben hajtanak, a Váci körúton egy épülő ház tetején feldíszített májusfát lenget a könnyű tavaszi szellő.

Régi álmok eltűnt Budapestje  1881 május elsején. A gavallérok még a Király-díj várható befutását figyelik, még lóvasút döcög, az autó nevű jövendőbeli járómű tervein talán még el sem kezdett dolgozni egy Benz nevű mérnök messzi Németországban. És itt Budapesten a hanyatló század egyik májusának első napján szinte történelmi jelentőségű dolog történik.

Halló – mondja valaki egy különös fekete csőbe, - halló…
A budapesti telefón, a nagyváros nélkülözhetetlen apparátusa megszületett!

Az előzmények? Távoli Amerikában él egy nagy feltaláló, aki a Graham Bell által konstruált távbeszélő készülék gyakorlati alkalmazását - a mikrofón beiktatásával - lehetővé tette. A nagy feltaláló neve: Thomas Alwa Edison. Ennek az Edisonnak van egy zseniális munkatársa. A munkatárs a műszaki tudományok minden ágában járatos s egyes kérdésekben szinte a zsenialitásig eredeti ötletei vannak, csakhogy egy hibája van - olyan furcsa és amerikai fül számára szokatlan neve van. Ez a név: Puskás Tivadar. A feltaláló munkatársa - magyar ember.

A telefónnak sok hibája volt akkoriban még. Ilyen hibák köré tartozott az is, hogy az ember csak azzal az ismerősével beszélhetett telefonon, akinek lakásáig külön vezeték vezetett. És ekkor Puskás Tivadar agyában megszületett a zseniális ötlet: nincs szükség arra, hogy két lakást külön drót kössön össze, minden drótot egy központba kell vezetni, ahol aztán külön alkalmazott összekapcsolja a felhívó vezetékét a felhívottéval. Puskás Tivadar ezt az ötletét közli Edisonnal, a nagy feltaláló azonnal hozzá is lát a gyakorlati megvalósításához.

Puskás Tivadar pedig, felismerve a telefon hallatlan jövőjét, megveszi a nagyjelentőségű szabadalmat egész Európa területére. Hozzálát az első európai telefonközpont felállításához Párizs városában 1878-ban.

Mindössze három esztendő telik el s 1881 május elsejére Puskás Tivadar fivérével, Ferenccel együtt fölállítja Budapest városának telefonközpontját is.

Milyen volt ez a telefonközpont? Hatalmas elektromos automataberendezésekről természetesen még szó sincs. Mindössze pár telefónoskisasszony várja a forgalom megindulását. Az első napon mindössze 54 előfizetője van a magyar telefonnak. Pár állami hivatal és a napilapok. A sajtó mindig először érzi meg egy-egy technikai újítás jelentőségét!

Rohamosan megindul az előfizetők számának gyarapodása. 1890-ben már 1500 telefónállomása van Budapestnek. A drótok keresztül-kasul szelik már a várost. Érdekes, hogy a tűzbiztosítási díjtételek százaléka alaposan leesik Budapesten. Hogyne esne, van már a tűzoltóknak telefónja is, percek alatt a tűz színhelyére vágtathatnak kocsijukon.

Nagy luxus ekkor még a telefón, 150 forint egy esztendőre. 150 forintból pedig családok eléldegélnek akkoriban hónapokig is. De ekkor már megkezdődik a telefón gyors népszerűsödése, bár attól még mindig messze van, hogy szélesebb rétegekben is tért hódítson.

1897-ben az állam felismerve a telefón közérdekű voltát, államosítja. Ekkoriban már ötezer telefónelőfizetővel büszkélkedhet Budapest. Szegény telefónoskisasszonyok. Ugyszólván betéve kellett tudniuk ebben az időben a telefonelőfizetők névsorát, mert akkoriban névszerint kérték a központtól azt, akivel beszélni akartak.

Matkovich Ilona Julia, Madách Imre leánya volt az első telefónos kisasszony, aki 1881-ben az első számot kapcsolta. A telefónoskisasszonyok még egyenruhát viseltek. Kék ruhát és pirosorrú sárga cipőt. Azért öltöztették őket így, nehogy hivatalos óra alatt az uccára mehessenek.

Halló, kérem Kovács János telefónját a Király uccából – mondta egy hang a vezeték másik végén s a telefónoskisasszonynak fennakadás nélkül, puszta emlékezetből kapcsolnia kellett.