Csikágóban pénteken két centtel esett a buza ára, amire kitört a helyi pánik. Szombaton aztán ujabb két és félcentes árzuhanás következett és most igazi világpánik kelt a nyomában. Amit ma egy héttel ezelőtt bizonyos mértékig a mesék birodalmába utaltak, hivatalosan is beigazolást nyert.

A buza példátlan áresését csakugyan az orosz szovjet buzainváziója okozza s ezen mitsem változtat még az a támadás sem, amelyet a kormánypárt agrárértekezletén a budapesti tőzsde és a határidő üzlet ellen intéztek. Alig mult el három nap az agrártámadás óta s máris bizonyos feszélyezettséggel gondolnak erre a határozatra, mert soha nyilvánvalóbbá nem lett, mint most, hogy a tőzsde megrendszabályozása nem az az eszköz, amellyel világgazdasági jelenségeket orvosolni lehet.

A magyar közvélemény, amelyet pedig az orosz gabonainvázió nagyon közelről érdekel, alig ismeri ennek a nagy világeseménynek igazi rugóit. Tudósitónk ezért a helyzetet jól ismerő gabonaexportórjeink egyikéhez fordult, hogy az orosz gabonaszállitások regénybe illő részleteiről összefüggő képet kapjon.

Az orosz manőver – igy kezdte informátorunk – azzal vezetődött be, hogy az orosz szovjet öt millió bushel, tehát mésfél millió métermázsánál valamivel több buzát dobott az amerikai piacra. Másfél millió mázsa buza még nem alkalmas egy világpánik előidézésére, de az amerikai piacra egyre-másra érkeztek a biztos értesülések arról, hogy ez a mennyiség csak kezdete az orosz támadásnak, amely nyilvánvaló célja, hogy a szovjet nemes valutákhoz jusson.

A riasztó hirek hatása a csikágói tőzsdén nem az volt, hogy az amerikai kormány a tőzsde megrendszabályozására gondolt, hanem az, Hyde Artur, az Egyesült-Államok mezőgazdasági minisztere, azonnal érintkezést keresett Burnett Johnnal, a csikágói tőzsde elnökével s előterjesztést kért tőle: mondja meg, milyen intézkedéseket kell tenni, hogy az amerikai farmereket a további árzuhanások következményeitől megóvják.

Burnett azt felelte, hogy a tőzsde vezetősége azonnal és szigoruan megvizsgálja, vajjon tőzsdei okok idézték-e elő az árzuhanást, de kétségtelennek tartja, hogy az orosz gabonainvázióval szemben nincsenek gyökeresen célravezető tőzsdei intézkedések. Mindenekelőtt – igy hangzott Burnett tanácsa – meg kell tudni, hogy az idei orosz termés milyen volt és milyen exportfölöslegekkel rendelkezik Oroszország.

Ezek után mindenki kiváncsian várta a termésadatokat, amelyek azonban ezideig sincsenek földeritve s mindössze azokra az adatokra lehet támaszkodni, amelyeket a szovjet egy idő óta nagy buzgalommal terjeszt a bevetett orosz termőterület nagyságának emelkedéséről és a termelés fokozásáról. Ezek szerint az elmult évben a bevetett terület 9 millió hektárral emelkedett, a hozam-mennyiség pedig tizenöt százalékkal nőtt meg tavaly óta.

Mialatt az 1905-től 1914-ig terjedő időben az orosz gabonatermés 810 millió métermázsa volt, s ebből maga buzatermés 200 millió, az idei gabonatermés állitólag 895 millió métermázsára emelkedett s ebből a buzatermés maga 277 millió. Ez azt jelentené, hogy a háboruelőtti termeléshez képest, az idei orosz termés 10%-kal, a buzatermés pedig 40%-kal emelkedett.

Ha ez igaz, akkor a nemzetközi gabonakereskedelemnek még hatalmas orosz buzamennyiségekkel kell számolnia és hogy az elmult napok eladásai csakugyan csak a kezdetét jelentik egy világraszóló jelentőségü inváziónak, amelynek méreteit akkor itélhetjük meg, ha figyelembe vesszük, hogy Oroszország a háboru előtt átlag 160 millió métermázsa gabonát exportált, vagyis egész gabonatermésének 20%-át vitte ki idegen piacokra. Ez a 20% az idei 895 milliós összterméssel 180 millió métermázsa fölösleget jelentene.