Az épitőipari anyagok piacán érdekesen mutatkozik a kartellpolitika romboló hatása.
A födéllemez- és tetőcserépárak, amelyekben a kartellszervezetek „árszabályozó” hatása a kartellek fölbomlása folytán megszünt, az árak már békenivón állanak, sőt a fedéllemeznél már ezen alul vannak.

Azoknál az anyagoknál ellenben, amelyeknek árát még a kartellek irányitják, az árnivó leszállása csak igen lassu tempóban halad s nem egy anyag ára még mindig ötven százalékkal magasabb, mint a békében volt.

A tégla- és cementárak leszállitását hiába szorgalmazzák és hiába érvelnek, hogy amig a mai árak érvényben vannak, nem lehet épiteni. E kartell nem vesz tudomást arról, hogy az egész világon mindennek leszáll az ára.

A kartellált gyárak inkább leállitják a munkát s továbbra is elbocsátják munkásaikat, semhogy egy fillért is föláldoznának hasznaikból.