Egy délutáni lap szombati számában arról adott hirt, hogy gróf Hadik János azt követelte volna az OMGE-ban, hogy az államkölcsönre fölveendő „teljes fontelőleget” forditsa a kormány a mezőgazdaság szanálására. Ehhez a hiradáshoz többek közt azt is hozzáfüzték, hogy a kivánság teljesitését a gazdasági közvélemény törvénybe ütközőnek tartja. Gróf Hadik Jánoshoz fordultunk, hogy az állitólagos akciója dolgában álláspontját megismerjük. 

– Mindenekelőtt – mondta Hadik János, - nem áll, hogy az ugynevezett ötösbizottság irányitása alatt álló akció során, amelynek föladata az ország néhány körzetében a gazdatársadalom terhére sulyosabban jelentkező pénzügyi válságnak megoldása, valamint e körzeteken kivül is az önhibájukon kivül bajba jutott gazdák pénzügyi rendezésének biztositása, azt követeltem volna, hogy a kormány a teljes fontelőleget a mezőgazdaság szanálására forditsa. A határozati javaslat csak annyit tartalmaz, hogy „az államkölcsönre fölveendő előleg tulnyomó része fordittassék elsősorban a válságba jutott gazdák szanálásának céljaira”.

Ami a gazdasági követelménynek azt az állitólagos fölfogását illeti, hogy a gazdaérdekeltségnek javaslatomra meghozott egyhangu határozata törvénybe ütköző lenne, annak előrebocsátása mellett, hogy törvénytisztelet dolgában nem szorultam kioktatásra, meg kell állapitanom, hogy az államkölcsön fölvételéről szóló 1930. évi törvénycikk nemcsak nem tiltja, hogy az államkölcsön egy része a gazdák hitelellátására fordittassék, hanem parancsolólag irja elő, hogy ugy az államkölcsönt, mint az annak terhére esetleg fölveendő előleget többek között „a termelés előmozditása végett a belföldi hitel megfelelő olcsóbbátétele céljából a hitelellátó szervek kiépitésére és megerősitésére kell forditani.”

Hogy a törvényhozás intenciója az államkölcsönnek e célra való fölhasználásával az volt, hogy ezen az uton az elviselhetetlenül sulyos kamatok alatt roskadozó gazdatársadalom terhei enyhitessenek, igazolja az idevonatkozó törvényjavaslat indokolásának szószerint idézett azon szövege, hogy az államkölcsönt egyrészt azért kell a hitelellátó szervek kiépitésére és megerősitésére forditani, mert „a termelés fokozását Magyarországon lényegesen hátráltatja, hogy a belföldi tőke hiánya miatt a termelő rétegek meglehetős magas kamat mellett tudják csak hitelszükségletüket kielégiteni és ezért szükséges, hogy a belföldi hitelt szolgáltató központi szervek megfelelő kész tőkével erősittesenek meg és igy a hitelszükségleteket olcsóbban tudják kielégiteni.”

A sajtóközlemény arról is szól, hogy az OMGE-nak javaslatomra hozott határozata csak a parlament hozzájárulásával volna keresztülvihető, amiből arra lehetne következtetni, hogy egyéb beruházási célokra a kölcsön, illetve annak előlege külön törvényhozási hozzájárulás nélkül is fölhasználható volna. Ez is sulyos tévedés, mert ámbár az államkölcsön fölvételéről szóló törvény fölhatalmazást ad a pénzügyminiszternek, hogy különböző célokra 500 millió pengőt eredményező törlesztéses kölcsönt és annak terhére esetleg előleget vegyen föl, de ugyanakkor a törvény kifejezetten előirja, hogy az igénybevett kölcsönnek, illetve kölcsönelőlegnek a törvényben megállapitott célokra miként való fölhasználása tekintetében a kormánynak a törvényhozás hozzájárulását ki kell kérnie.”

Mivel a törvény ezen rendelkezése kivételt nem ismer, ennélfogva a kölcsön, illetve előleg tényleges fölhasználása – bármilyen célra fordittassék is az – csak a törvényhozás elé terjesztendő ujabb törvényjavaslat alkotmányos letárgyalása utján történhetik.