A nagyszabásu anyagi és műszaki felkészültség, amellyel a MÁK egyes országrészek villamositásába belefogott, természetesen élénk érdeklődést váltott ki az összes, közvetve és közvetlenül érdekelt végeknél. Az egész szakma várakozással tekintett a legszámottevőbb nagytőke ezirányu érdekeltség-vállalása elé és éppen ezért nagy megütközést keltett szakkörökben az a hir, hogy egy kisebb elektromos cég vezetője kartellbe akarta tömöriteni a vállalkozókat.

A kartell lehetővé tette volna, hogy a polgári haszonnal számitott áraknál drágábban pályázzanak a MÁK legutóbb kiirt, igen számottevő épitési munkáira. A MÁK rovására elérendő többletből viszont azt akarta elérni a szóbanforgó mozgalom kezdeményezője, hogy neki téritsék meg a költségeit, mely egy most kiépitésre kerülő vármegye területén, egy sikertelen előzetes szervezkedéssel kapcsolatban felmerültek.

A szakmabeli elit cégek vagy meg sem jelentek ezen a kartellalakitó tárgyaláson, vagy tiltakozásukat jelentették be és állást foglaltak az egész terv ellen, hangoztatva, hogy nem hajlandók semmiféle közület vagy magánvállalat villamositási tevrét ily irányu, jogtalan haszon elérésére törekvő szervezkedéssel megakasztani.

A következő események igazolták ezt az álláspontot, mert a MÁK vezetősége inkább beszüntette volna a rég várt munkálatokat, semhogy teljesitse a tervbe vett feltételeket. Az ambiciózus vezérigazgató kartelltörekvéseit tehát elsősorban maga a józanul gondolkodó elektrifikálási szakma buktatta meg.