A középeurópai vaskartell, amely az osztrák, csehszlovák és magyar vasmüvek versenyviszonyait rendezi, legutoljára 1926-ban került revizió alá. E revizió alkalmával az Alpine osztrák vasmüvek lemondtak kiviteli részesedésük egy hányadáról, mert ebben az évben kezdődtek meg az osztrák vasutak nagyarányu beruházásai és igy az Alpine nem ragaszkodott a kiviteli üzlethez, jóllehet összes gyártmányainak hetven százalékát azelőtt külföldön helyezte el.

Mialatt igy az Alpine leszorult a kiviteli üzletről, annak helyét a lengyel és magyar vasipar foglalta el és különösen a Rima tudta Jugoszláviában megkétszerezni az 1926. előtti kivitelét. Most azonban egészen más helyzet állott elő. Az Alpine ismét fölélesztette exporttörekvéseit és a legutóbbi tárgyalások folyamán követelte, hogy az eredetileg megállapitott kartellelvhez térjenek vissza, ami azt jelenti, hogy minden kartelltag tartozik azt a fogyasztóterületet ellátni, amely fuvarszempontból számára legkedvezőbben fekszik.

A megindult tárgyalások, amelyek csak a közel napokban záródtak le, egy kompromisszumhoz vezettek. E megegyezésben a Rima kötelezte magát, hogy ugy a fogyasztási területek fölosztása, valamint az exportárak dolgában is ezentul szigoruan ragaszkodik a megegyezéshez. A csehszlovák vasmüvek, hogy az Alpine és a Rima közti megegyezést lehetővé tegyék, jugoszláv hányaduk legnagyobb részéről lemondtak, amely most a Rima és az Alpine között kerül fölosztásra. A csehszlovák vasmüveket román kvótájuk fölemelésével kártalanitják.

A Rima számára a jugoszláv területen a legfőbb fogyasztóterületek a Bácska és a Bánát lesznek, mig Zágrábot, Belgrádot és Szarajevót a jövőben az Alpine fogja ellátni.