A legtöbb test dörzsölés, nyomás következtében elektromos töltést nyer. E töltéstől függ a test elektromos feszültsége, akárcsak a hőtartalomtól a hőmérséklete; mégpedig a feszültség annál nagyobb, minél nagyobb az elektromosság sűrűsége a testen. A feszültség egysége a volt (rövidítve: V).

Szigetelő anyagokban (pl. üveg, ebonit stb.) az elektromosság nem tud szabadon mozogni, míg az úgynevezett vezető testekben (pl. fémek) az elektromos töltés szabadon vándorolhat. Ha az elektromosság tovább­halad, vándorol a testben, akkor elektromos áramról beszélünk.

Az elektromos áram annál erősebb, intenzitása annál nagyobb, minél több elektromosság megy keresztül egy másodperc alatt a vezető valamely helyén. Az áramerősség (intenzitás) egysége az amper (rövidítve A).

Elektromos áram akkor jön létre, ha a vezető test két végén a feszültség különböző. Az 1. ábrán látható, hogy a baloldali golyónak nagy a feszültsége, mert sok töltés van rajta, míg a jobboldali gömb feszültsége hozzáképest 0, mert nincs rajta töltés; ebben az esetben áram indul meg a magasabb feszültségű helyről az alacsonyabb felé (nyilakkal ábrázolva). Az áramerősséget Ohm törvénye szerint megkapjuk, ha a feszültségkülönbséget elosztjuk a drót ellenállásával. Az ellenállás egysége az ohm (jele: Ω).

A kondenzátor olyan készülék, amely az elektromos töltés összegyűjtésére alkalmas. Lényegében két fémlap, melyeket szigetelőanyag választ el. A kondenzátort villamossággal megtölthetjük például úgy, hogy egyik lemezét nulla potenciálú testtel, a földdel, másik lemezét pozitív feszültségű testtel hozzuk összeköttetésbe (2. ábra).

A kondenzátor kapacitása annál nagyobb, minél több villamosságot vesz magába +1 volt feszültére való töltéskor. A kapacitást centiméterrel szokták mérni, vagy pedig mikrofaraddal (μF), amely 900.000 cm sugarú gömb kapacitása.

A kondenzátor két lemezét vezető dróttal összekötve az elektromosság egyik része átáramlik a másik lemezbe, míg csak mindkét lemez feszültsége egyforma nem lesz; ez a folyamat a kondenzátor kisülése (3. ábra). A kondenzátornak elektromos töltése következtében munkaképessége, energiája van, melyet elektrosztatikai energiának neveznek.