A magyar exporttörekvések immár messze tulnőttek a gazdasági élet keretein és jelentőséget nyertek a politikai élet küzdőterén is. A két Ház figyelmét a legélénkebben foglalkoztatja a magyar ipari és mezőgazdasági export alakulása és soha még oly nagy megértéssel, oly őszinte segiteni akarással és tegyük hozzá: oly kétségbeejtő körülmények között nem foglalkozott állam, kereskedelem, társadalom, sajtó, diplomáciai szolgálat az ország exportügyeivel, mint Csonka-Magyarország, a gazdasági válságnak, a végletekig kiélezett versenynek ebben a szomoru korszakában.

Nemrégiben beszámoltunk a Mezőgazdasági Exportiroda terveiről és célkitüzéseről.
A közlekedési világot és az abban érdekelt iparágakat még közelebbről érdekli a Magyar Külkereskedelmi Intézet tevékenysége. Az intézet Kóródy Sándor vezérigazgató vezetése alatt most „szolgálta le” első üzletévét. Igy aktuális Kóródy vezérigazgató beszámolója, amelyet a kereskedelmi minisztérium hivatalos közlönyében olvasunk.

Az intézet, melynek célja, hogy előmozditsa a hazai termékeknek a külföldi piacra jutását, eddig a következő pontokra rendelt ki kereskedelmi megbizottakat: Belgrád, Bukarest, Szófia, Sztambul, Athén, Tirana, Wien, Hamburg, Fiume, Milanó, Helsingfors, Páris, Kairo. Több mint száz külföldi piacon létesitett megállapodást az intézet a hirszolgálat lebonyolitására, eladások közvetitésére. Még folyt a szervezés munkája, amikor már sikerült több mint nyolcszáz üzletet létrehozni és részben lebonyolitani. Az üzleteket száznál több magyar cég kötötte meg.

Harmincöt országból kerültek ki ezek a próbarendelésnek tekinthető üzletek, ami oly nagy szám, hogy még a legpesszimisztikusabb felfogás szerint is komoly reményekre jogosit. Az exportkérdések iránt érdeklődő cégeknek nagy előzékenységgel áll rendelkezésére az intézet, anélkül, hogy mérlegelné, üzleti összeköttetésben áll-e az illető céggel, vagy nem, számithat-e az intézetnek járó jutalékra, vagy nem. A részvénytársasági forma bevált a gyakorlatban. Az intézetet nem az anyagi érdek vezeti munkájában, mert a mérsékelt jutalékot is gyakran teljes egészében kénytelen átengedni az üzletet közvetitő külföldi ügynököknek.

Megállapitja Kóródy Sándor, hogy az intézet müködési köre nincs korlátozva, tehát éppen ugy foglalkozhatik ipari cikkek, mint mezőgazdasági termékek elhelyezési lehetőségének kutatásával. A tevékenység területe szempontjából a vezérigazgató azt a célt tüzte az intézet elé, hogy olyan piacokat szerezzen meg a magyar export számára, amelyekre eddig exportőrjeink egyáltalán nem, vagy csupán csekély mértékben jutottak el. Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália piacai lebegnek szemei előtt.

Külön fejezetet szentel az intézet vezérigazgatója a hitel problémájának, amely sulyosan nehezedik a magyar exportra. Sok tengerentuli üzletről le kell mondania Magyarországnak, mert cégeink nem tudják odakint senkire sem átháritani a kockázatot és igy nem tudják az üzletet finanszirozni.

Néhány hónap mulva francia és angol nyelven szerkesztett kiviteli cimtár fog megjelenni, amellyel a magyar exportőrök és a külföldi vevők közti közvetlen kapcsolat megteremtését kivánja elősegiteni az intézet. Nemrégiben nagyobb külföldi utra indult a Keletre a Külkereskedelmi Intézet egyik igazgatója, hogy a piacokat és a magyar cikkek elhelyezési lehetőségeit tanulmányozza.