A görög-római történelem és mitológia, az ó- és új testamentum nagy alakjai és szentjei, az egyiptomi, török, pún, föníciai történet kimagasló egyéniségei mellett ott találjuk a magyar história nevezetes személyeit, a magyar és a világföldrajz sok helyét, állatokat, regényalakokat és a mindennapi élet használati tárgyait.

A barlang egyes szakaszai is nevet kaptak, pl. Pitvar, Csontház, Nagytemplom, Purgatórium, Kisterem, Táncterem, Nehéz-út, Dante pokla, Reményi Ede terme, Nagyüreg, Sipkaszoros, Vaskapu, Csikóstanya, Budai alagút, Tempe-völgye, Siralomház, stb. Vannak gyönyörű stalaktitok: Ország pecsétnyomója, Damonles kardja, Polip, Halszárító, stb.

Különösen jellemző a barlangra a stalagmitok nagy sokasága, pl. Vámszedő, Sziámi ikrek, Leonidász, Anonymus szobra, Minerva sisakja, Világítótorony, Alabástromszobor (4. kép). Libanoni cédrusok, Kossuth-szobor, Philemon és Baucis, a Pisai ferdetorony (5. kép), Szent László szobra, Romeo és Júlia stb. A stalagmitok közé tartozik a barlang legimpozánsabb képződménye, a Gellérthegyen álló Csillagvizsgáló (5343 m), amely 25 m magas és alapján az átmérője 8 m.

Ilyen kőkolosszussal Európa egyetlen cseppkőbarlangja sem dicsekedhetik, gazdag a barlang oszlopokban is, így József nádor oszlopa, Barátság oszlopa, Vass Imre oszlopa, Nyírfaerdő, Zrínyi oszlopa, (6. kép), Ránkherlányi gejzír, Bálványoszlop (7. kép), stb. Különösen sűrűn állnak az oszlopok a Paradicsomban, ahol 13 hatalmas oszlop az „Aradi vértanuk” nevét viseli.

Kéregcseppkő képződmények pl. a Gyémánthegy, Niagara-vízesés, Jupiter trónusa, Egri orgona, Vörösfal, Fehérhegy, stb. Az Adelsbergi barlang páratlan „Vorhang”-jának megfelelő függöny nincs a barlangban, de azért a Nagyfüggöny, Csipkefüggöny, stb. elég csinosak. Ellenben nálunk több a sátorszerű képződmény, pl. az Indusok sátra, Fővezérek sátra, Eszkimó-kunyhó, stb. Nevezetesebb vízmedencék a Királykút, Dessewffy-kút, Ganymedes kútja (8. kép).

Számtalan, ma már kiszáradt, kisebb-nagyobb cseppkőmedence egybeolvadó peremén járunk akkor, amikor a Tenger hullámait és a Lávafolyót tapodjuk.

Hány év alatt jöhetett létre a Csillagvizsgáló? - kérdezi önkénytelenül az ember. A külföldi eredményei teljesen eltérők, összeegyeztethetetlenek voltak. Nemcsak a különböző barlangokban, hanem egyazon barlangban is pontról-pontra más a cseppkőképződés gyorsasága, sőt ugyanazon képződményen is időről-időre változik.

A cseppkövek korának kérdése már Kossuth Lajost is foglalkoztatta, aki 1828-ban, tehát röviddel azután, hogy Vass Imre 1825-ben a Vaskapun áthatolva felfedezte az ú. n. Új barlangot (a Vaskaputól a Pokolig), járt itt. Kossuth órával a kezében számolta a csepegéseket és igyekezett kiszámítani a cseppkövek korát.

„A számra már nem emlékszem, de elevenen megmaradt az emlékezetemben az ámulat a gondolat felett, hogy mi temérdek időnek tanui állnak szemem előtt a szeszélyes alakú stalagmittömbökben”, írja e szellem­óriás.