A newyorkiak pödrik a házaikat, ez az ő bajuszuk...
- mondja Nagy Endre, aki most érkezett haza Amerikából s aki bizonyos házassági hir cáfolatául megjegyzi, hogy Chryslernek nincs is leánya

Nagy Endre, a kitűnő író és hírneves konferanszié, aki sikeres amerikai turnéjáról most érkezett vissza Budapestre, mint föltehető, az eredeti megfigyelések garmadáját hozta magával. Ha valaki közülünk, Nagy Endre igazán budapesti szemmel látta az ujvilágot.

Érdekes lehet tehát, hogy rapszódikus és paradoxális humora milyen tükröt mutat nekünk erről a csodálatos, gigantikusvilágról. Ilyet:
- Amikor kiérkeztem - beszélte vasárnap  tudósítunknak, mint mindenki, meglehetősen előre megfogalmazott nézetekkel értem Newyorkba. Nos, amint partra léptem, kénytelen voltam elismerni, hogy a valóság még mindig bizarabb, meglepőbb, európai ember számára egyenest megsemmisítő. Mindazt, amit mi európaiak szépségnek tartunk, Newyork, ez az ifju óriás, egy rettenetes ökölcsapással zuzza szét. Minden a rekord kedvéért!

Szerintem Európa a praktikus megalkuvások világa, ezzel szemben Amerika az impraktikus legénykedésé. Romantikus, nagyszerűen eszeveszett legénykedés folyik ott, amelynek egyetlen célja megmutatni, hogy az erőkifejtésnek itt nincsen határa. Ez a bajusz esete. Ha az ember rávetemedik egyszer, hogy a bajuszát növessze, örökre el van veszve. Mert ő annál kurtábbnak fogja találni és annál kétségbeesettebben pödri.

Ezek a newyorkiak pödrik a házaikat. Ez az ő bajuszuk!

A newyorkiakat egy kissé meglepte az a nézetem, hogy Newyork és egyáltalán az újvilág nem a modern gyakorlatiasság, hanem a romantika hazája, de azután egész sereg jelenségére mutattam rá, amely mind azt tanusította, hogy Amerika, késöbb lépvén be a világtörténelembe, most tart annál a középkornál, amelynek gigantikus alkotásait mi európaiak, már csak mint tiszteletreméltó romokat őrizzük.

Rengetek uj és furcsa dolgot láttam és jegyeztem föl.. Most írom meg mindezt ,,Lukits Milos Amerikában” cimű regényemben… Sok kitünő magyar művésszel találkoztam odakint. Putty Lia, Korda Mária, Kosáry Emma, Gyenge Anna, mind meleg vendégszeretetben részesítettek. Láttam Kosáry első fölléptét Philadelphiában, a ,,Hotel Imperial” című operettben, ő remek volt, de az operett kétségbeejtően elhibázott. Atán találkoztam Várady Rózsi gordonkaművésznővel, aki Newyork városa által Byrd kapitány tiszteletére adott recepción az egyedüli művészi szám volt.

A magyar vonatkozások sűrűbben szövik át Newyorkot, mint a telefonhuzalok. Az ember alig tud olyan helyre lépni, ahol magyar vonatkozások vékony fonalába bele ne akadjon. Például fölmentem egy néhány perces audienciára Chryslerhez, az auimobilgyároshoz, hogy lássak egy eleven milliárdost és összehasonlítsam azzal, amit Latabár nálunk az operettben szokott játszani. Ott van a dolgozószobája a Chrysler Building szörnyű magasságában. Chryslernek semmi vonatkozása nincs és nem volt Magyarországga, ellenben amikor megbámultam a terem faburkolatát és faragott famennyezetét, elmondotta, hogy ezt a mennyezetet a budapesti Szépművészeti Múzeum egy antik templom mennyezetéről másoltatta.

Az egész termet Magyarországról importált fából és Magyarországról importált asztalosokkal csináltatta.

Egyetlen kép volt a teremben, a felesége arcképe. Ezt a magyar László Fülöp festette. Ellenben , bár nem tartozik ide, bizonyos Budapesten elterjed házassági hir cáfolatául mégis meg kell jegyeznem, hogy Chryslernek nincs is leánya.

Theodor Dreisernek köteleségszerüen kezdtem panaszkodni, hogy Magyarországot milyen csonkára nyirbálták. Erre ő tréfás ingerültséggel válaszolta: „Hagyjon békén, Magyarország a világ legnagyobb országa! A mult héten estély volt nálam, ötvenen voltak jelen, abból csak kettő volt nem magyar: én és a feleségem.”- Egész sereg olyan magyar él Newyorkban, aki nemcsak a mi fogalmaink, hanem amerikai méretek szerint is nagysággá emelkedett. Halmi Artur, Pogány Willy, Finta Sándor, Kiss Rezső elismert képzőművészeti kiválóságok.

Első előadásom után a Gypsy Camp-ben e bájos magyar csárdában. – amelyet kitünő cigány, magyar konyhája, na és végül kifogástalan prohibicióellenes bora, Newyork egyik legfashionabelebb mulató helyévé avatott- egy kis baráti vacsorára odagyült mindenki és ott tarthattam elégülten seregszemlét az amerikai beérkezettek nagyszerű gárdáján.

Ott énekelt szivességből egy dalt Hajós Mici, ott ült rajongó amerikai férjével Keleti Juliska, ott volt Sámson Mária férjével, dr. Vass Bélával, aki egy newyorki egészségügyi intézet vezető orvosa.

A vacsora egyetemleges csárdással fejeződött be, amelyben – ezt el kell ismernem – a legnagyobb rezgési számot a résztvevő amerikaiak érték el.