Az első kép valami túldivatos festőművész tájképére emlékeztet. Magas, kopár hegy hullámzó gerince vonul el szemünk előtt, melynek oldalába szorgos bányászkezek meredek kőbányát fejhettek. A sziklafalban két akna, jobbra-balra tőlük kőbevájt műbarlangok ásítoznak s az előtérben kőtörmelék fedi a földet.

Hát eláruljuk, hogy ez a tájkép, mint művészi termék nem létezik. Ezt a képet nem festőművész festette, hanem maga természet. A kép nem kopárhegybe leásott kőfejtőt ábrázol, hanem keresztmetszetet az ember bőréből, melyet nagyítóüveggel, mikroszkóppal erősen megnagyítottunk. Az, amit hegygerincnek mondtunk, ez nem egyéb, mint a bőr felülete.

A sötét, hullámzó szalag a bőr legfelső rétege a szarúréteg, melyhez még hozzátartozik az alatta lévő tömöttebb rész is. Ezalatt van az irharéteg és a rögök, melyek itt láthatók, zsírgolyócskák, melyek a kövér embereknél a szalonnaréteget képezik.

A középen levő aknaszerű balra dülő rajz, mely fenn a bőr felszínéből kiemelkedik, egy hajszálnak a gyökere. Jól megtekintve ezt, azt látjuk, hogy a hajszál a bőrnek egy csatornaszerű csövéből emelkedik ki, jobban-mondva ebből nő ki. Ezt a csövet hajtüszőnek nevezzük.

A hajtüsző fenekén van egy majdnem fekete megduzzadt rész: ez a hajhagymát mely a világosabb, a rajzon patkóalakú haj szemölcsön nyugszik. Ide apró, igen vékony vérerek futnak, ezek táplálják a hajhagymát, mely a hajszálat folyton növeszti. Idegek is vezetnek a hajszemölcshöz s ezek teszik a hajszál tövét érzékennyé. Ezért fáj az, ha kihúzunk egy hajszálat.

A hajtüsző mellett faggyúmirigyek szolgáltatják azt a zsiradékot, mely a hajat és a bőrfelületet állandóan puhán tarja. Maga a hajszál tulajdonképpen egy hosszú cső. A csatorna, mely belsejében végighúzódik, telve van festékkel. Ha sok a festék, úgy a haj fekete, ha kevesebb úgy barna, ha még kevesebb, úgy szőke. Legkevesebb festék van a vörös hajban. Öreg emberek hajából a festék kivándorol s a csatornában levegő van, ez ősz haj.

Második képünkön kilenc fekete gyűrűt látunk fehéres maggal. Mindegyik karika egy-egy hajszál keresztmetszete, melyet néhány százszor megnagyítottunk. A fehér mag a gyűrűben a hajszál csatornájának keresztmetszete.

Harmadik képünk egy indián haj szálainak megnagyított keresztmetszetét tárja elénk. Míg a fehérember hajszála (2. kép) aránylag vékonyfalu, tágas csövű, addig az indián hajszála vastagfalu, szűk csövű.

Fehér Jenő