A jövő vasárnap a politikai élet „nagy napjának” igérkezett, amennyiben Rassay Károly Szegeden, Dréhr népjóléti államtitkár pedig Vass miniszter kiséretében Veszprémben készült nagyszabásu népgyülést és beszámolóbeszédet tartani. A szegedi és a veszprémi népgyülés elé a közvélemény nagy érdeklődéssel tekintett, annál szenzációsabb erővel hat a husvéti ünnepek az az eseménye, hogy a rendőrség mindkét népgyülést betiltotta.

A szegedi népgyülésen Rasay Károlyon kívül pártkülönbség nélkül szólaltak volna fel az ellenzéki vezető politikusok: gróf Sigray Antal, Nagy Emil, Strauss István, Sándor Pál, Baracs Marcel, Hegymegi Kiss Pál és Kun Béla, míg Vass minisztert és Dréhr államtitkárt Pesthy Pál, a kormánypárt és Ernszt Sándor, a Keresztény Gazdasági Párt elnöke, Sztranyavszky Sándor és Kállay Miklós államtitkárok kísérték volna el Veszprémbe, továbbá még vagy harminc kormánytámogató képviselőt.

A népgyülésekre már minden előkészület megtörtént, amikor tehát a veszprémi gyülés rendezősége a betiltó határozatról értesült, nyomban érintkezésbe lépett Sztranyavszky belügyi államtitkárral, aki a leghatározottabban kijelentette, hogy a belügyi kormány a közrend és a nyugalom biztosítása érdekében sem május elsején, sem az elsejét megelőző vagy követő vasárnapon sehol az országban nem engedélyez semmiféle népgyülést.

Dréhr államtitkár e határozat megmásíthatatlansára való tekintettel husvét hétfőjén levélben közölte a veszprémi népgyülésen résztvenni készülő képviselőkkel, hogy az április 27-iki népgyülés elmarad és beszámoló beszédének uj időpontját május 18-ára tüzte ki. Május 4-én ugyanis, mint az elsejét követő vasárnapon, még mindig föláll a népgyülési tilalom, május 11-én lesz az olasz-magyar válogatott futballmérkőzés, amelyen Dréhr államtitkár, a futballmérkőzés, amelyen Dréhr államtitkár, a futballszövetség országos elnöke, a kormány számos tagjával együtt megjelenik, ugy, hogy a veszprémi népgyűlés uj terminusául a legközelebbi vasárnapot, május 18-át kellett választani.

A belügyminiszter álláspontjáról Rassay Károly ezeket mondja tudósítónknak:
- A legnagyobb megdöbbenéssel hallom ezt a hirt, amelyet annyira hihetetlennek tartok, hogy nem is vagyok addig hajlandó komolyan foglalkozni vele, amig hivatalos értesítést nem kapok.
Nem tudom feltételezni a kormányról azt a rövidlátást, hogy éppen most, amikor a kölcsöntárgyalások előtt áll, a dicsőséges konszolidációt azzal akarja demonstrálni, hogy nemcsak május 1-én, hanem még az 1-ét megelőző és követő vasárnap sem mer népgyüléseket engedélyezni.

A legnagyobb mértékben illojálisnak tartanám a belügyi kormány intézkedését már csak arra való tekintettel is, hogy a szegedi népgyülés lett volna az első alkalom, hogy az ellenzék vezető politikusai együttesen vonuljanak föl a kormány birálatára. Rendkivül furcsa, hogy míg Bethlen miniszterelnök hiányolja azt, hogy az ellenzék részéről nem hangzik el komoly kritika, addig a kormány gyülésbetiltó végzésekkel akadályozza meg ennek a komoly kritikának elhangzását.

Az egész emlékeztet arra az időre, amikor a kormányzat a IV. Károly halála miatti gyászra való hivatkozással tiltotta be a gyüléseket.

  Lapunk husvét hétfőn, a késő esti órákban telefonon érintkezésbe lépett a szegedi rendőrkapitánysággal és Tóth főkapitányhelyettesnél érdeklődött aziránt, hogy csakugyan történt-e intézkedés az április 27-i népgyülés betiltására.

A főkapitányhelyettes így válaszolt:
- Szombaton délben kaptam meg a belügyminiszterium határozatát, amely szerint május elsején, továbbá a május elsejét megelőző és követő vasárnapon semmiféle népgyülés az országban nem tartható. E határozattal kapcsolatban a közbejött ünnepek miatt még nem intézkedhettem, de kedden reggel nyomban kiadom az errevonatkozó utasítást és egyben hivatalos értesítést küldök a betiltó határozatról Rassay Károly képviselőnek és a gyülést egybehivóknak is.