A magyar bankok mérlege, ha csupán e számoszlopokra épitenők föl a gazdasági élet horoszkópját, igen megnyugtató képet mutatott. Egy külföldi bank fiókjának mérlegét kivéve, minden nagybank emelkedő forgalomról s emelkedő nyereségről számolt be. De ez év első negyede már más képet mutat és a párnázott ajtók mögött bizalmas tanácskozások során már megállapitják a bankok vezetői, hogy a stagnáció és elszegényedés folyamata nem áll meg a márványbejárók előtt.

Hozzávetőleges számitás szerint a bankok forgalma az év első negyedében körülbelül 12-15 százalékkal esett vissza, a kamatnyereség, amely a mult év legfőbb kereseti forrása volt, egyre kisebb marge-ból kénytelen táplálkozni s a rendkivül szükre szoritott kereskedelmi forgalom megmutatkozik a bankok forgalmában és a hitelkereső cégek egyre csökkenő szükségletében. A vállalkozási kedv majdnem megszünt s igy a pénzadó vállalatoknak is egyre kisebb alkalom nyilik tőkéik nyereséges gyümölcsöztetésére.

A kép azoknál az iparvállalatoknál, amelyeknek részvénytöbbsége a bankok tárcájában van, majdnem ugyanaz. Csökkenő forgalom, erős szükülése a nyereségi arányszámnak, sulyos veszteségek, a vállalatok termelő kapacitásának elégtelen kihasználása – ezek azok atünetek, amelyek a mai helyzetet jellemzik.

Igen megszivlelendő és tanulságos, hogy a nagytőke, amelynek, ha nincs is Magyarországon, mint a nyugati államokban, közvetlen s erős befolyása a politikai életre, de a mai regime-hez mégis erős szálak füzik, lassanként türelmét veszti s befolyásos és a dolgokhoz értő pénzügyi vezetők ma épp olyan türelmetlenül követelik a politikai rendszernek ha nem is megváltoztatását, de mindenesetre fölfrissitését, mint az ország többi rétegei.