Gróf Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter vasárnap este az Országos Kaszinóban ebédet adott Giuliano Balbino olasz nemzetnevelésügyi miniszter tiszteletére. A Kaszinó sárgatermében ötvenöt személyre terítettek s a dinerre politikai és kulturális életünk reprezentánsai voltak hivatalosak.

A vacsorán gróf Klebelsberg Kuno a következő pohárköszöntőt mondotta:
- Kevés olyan nép van Európában, amely a gondolkodás, jellem és vérmérséklet révén olyan közel állna egymáshoz, mint az olasz és a magyar és így éppen ennél a lelki kongenialitásnál fogva jobban meg is tudjuk egymást érteni. Most egy uj szellemi áramlat született meg Olaszországban és ez a fascizmus. Mi magyarok szellemileg részt akarunk venni Önöknek ebben a nagy lelki folyamatában és meg vagyok róla győződve, hogy azoknak az ösztöndíjasoknak révén, akiket mi küldtünk ki Önökhöz a Palazzo Falcioneribe és azoknak az olasz könyveknek és tanároknak segítségével, akiket Önök küldenek hozzánk, létrejön a belső szolidaritás a fascista Olaszország és a katasztrófa után a nacionalizmus jegyében megujhodó Magyarország között.

Hosszas és meleg ünneplésben részesítették Giuliano Balbino minisztert, aki a pohárköszöntőre a következőkben válaszolt:
- Erre a szeretetreméltó válasz csak annak a meghatottságnak és szomoruságnak érzése lehet, amelyet a távolságok adnak. Már régóta tudom, hogy e folyó partjain büszke és lovagias nép él. De láttam az elmult napokban azt is, hogy sok és mély közös vonás van a magyar és olasz nép lelkében.

Van valami megrázó ebben a lelki kapcsolatban, ezekben a közös vonásokban, amelyek mind a két nemzetnek kölcsönösen csak hasznára lehetnek. Sokat szenvedett az én népem is, mert nem engedte a sors, hogy könnyű és gazdag élete legyen. A szenvedésből kijutott egyformán mind a két népnek, hogy azután belőle merítse a harckészséget és a diadal örömét.

Nekünk csak örömünkre szolgál, ha érezzük és látjuk, hogy az olasz eszme és ideál mind erősebben vibrál a magyar népben.

Hiszek a történelem igazságában. A történelem során nem egy példa van arra, hogy az isteni gondviselés nehéz sorsot mér egy nemzetre csak azért, hogy szebb idők következzenek utána, sokszor elvesz valamit, hogy azután még szebb ajándékot adjon.