Belgrád, november 17.
Amikor a parlamentáris rezsimet a diktatura váltotta föl Jugoszláviában. Sándor király kijelentette: a diktatura átmenti állapot és csak addig fog tartani, amig megvalósíthatja az állam érdekében mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a parlamenti viszályok miatt törvényhozási uton megvalósítani nem lehetett. Ugy látszik, hogy ez az időpont most közeledik és Zsifkovics tábornok diktaturája alkotmányos uralommá alakul át.

Az elmult esztendő alatt a Zsitkovics-kormány megvalósította programjának sarkalatos pontjait: leegyszerűsítette az ország adminisztrációját és az állami kiadásokat lényegese redukálta. A hadsereget fölszerelte, ugy hogy ma Jugoszlávia hadereje a francia hadsereg mintájára van teljesen átszervezve.

Jugoszlávia külpolitikájának egyik legkényesebb pontja az Olaszországhoz való viszony, amely, ha nem is javult, de nem is romlott tovább.

A horvát közviszonyok rendezésén kívül csak egy téren nem ért el eredményt a jugoszláviai diktatura és ez az ország pénzügyeinek nagyszabásu külföldi kölcsön fölvételével való szanálása. Többféle irányu tárgyalást folytattak a kölcsön érdekében angol, francia, amerikai és német pénzügyi körökkel, de gyakorlati siker eddig nem mutatkozott.

A kormányhoz közelálló helyen számítanak arra, hogy az alkotmányosság helyreállítása pénzügyi téren kedvező megítélésben részesül majd a külföld részéről és ez a diktatura megszüntetésének egyik lényeges inditóoka. Az alkotmányos rezsim valószinüleg ujév után fog életbelépni és a régi alkotmánytól főleg abban különbözik, hogy a parlamentet, bár általános, egyenlő és titkos szavazással, de érdekképviseleti alapon választják meg.

Hir szerint az uj kormánynak is Zsifkovics tábornok marad az elnöke és az uj rezsim egyik első teendője az lesz, hogy a londoni Rotschild-csoport utján nagy külföldi dollárkölcsönt igyekszik szerezni Jugoszláviának.