Newyork, február 28.
Newyorkban most meglehetős sikerrel játszanak ez darabot, amelynek harmadik fölvonásában az angol külügyminiszter azt kérdezi, hogy mi a legfontosabb a világon? Egy egészen fiatal diplomata így felel: „Szerelem és Anglia és Amerika viszonya”. Az angol diplomata a fején találta a szöget. A két állam egymáshoz való viszonya kihat nemcsak a budapesti tőzsdére, hanem a Jáva sziget ültetvényeseire és Japán selyemszövőire is.

Ma már a világon csak két nagyhatalom van, Amerika és Anglia és csak egy veszedelem van: az angol-amerikai háboru.

Hogy erről mostanában olyan sokat lehet hallani Amerikában, inkább a jelenlegi angol kormány tapintatlanságával magyarázható, mint Washington harciasságával. Az itteni lapok már hónapok óta vezércikkeznek erről a témáról, a kongresszusban megfujták a harci riadót és majdnem vita nélkül megszavazták 15 hadihajó építési költségeit, körülbelül 300 millió dollárt. Ennek ellenére az amerikai üzletember a béke mellett van, mert az nem kerül pénzbe. Minél hamarabb fölfedezi Európa ezt az igazságot, annál jobb Európának.

Amerikában nagyon komoly és nagyon számbaveendő békemozgalom folyik, amely nem szentimentális lelkek jámbor kivánsága, hanem praktikusan gondolkozó üzletemberek számításán alapul, Amerikának mindene megvan, amiről valaha is egy nemzet álmodott. A mai helyzetet tehát meg kell rögzíteni, amire a béke a legalkalmasabb eszköz. Coolidgenek a genfi lefegyverzési konferencia adta volna meg az utlevelet a halhatatlanságba. A konkurencia nem sikerült, az amerikaiak azt mondják, az angolok miatt, az angolok azt mondják, az amerikaiak miatt.

Amikor a genfi konferencia kudarccal végződött. Amerikában hatalmas közvélemény támadt a rohamos fegyverkezés mellett. A hivatalos körök gondolatmenete az volt, hogy ha békésen nem lehet Európát rábírni a fegyverkezés föladására, a nyers erő megmutatásával talán több sikerük lesz. Amerikát – amelynek annyi pénze van, hogy flottáját minden erőfeszítés nélkül Anglia állományának kétszeresére emelhetné, - különösen fölbőszítette Anglia és Franciaország tervbe vett titkos megegyezése.