A német tudós és a gyakorlati élet - A német tudomány ma már nem zárkózik el a mindennapi élettől - Junkers a modem német tudós megszemélyesítője - Junkers professzor tudományos kísérletei és első találmányai - A gépmadár szárnypróbálgatásai - Repülőgép fémből – A kis szárnyú, nagy erejű motor tette tökéletessé a repülőgépet - Junkers gyárai

Ki ne hallott volna arról a német professzorról, aki egyszer az uccán egy eltévedt fiúcskát talált. Hazavezette s amikor célhoz értek, akkor vette észre, hogy a fiúcska az ő gyermeke. A német tudósokat általában ma is olyanoknak szoktuk elképzelni, amilyeneknek a régi jó viccek s karikatúrák ábrázolják őket.

Szinte magunk előtt látjuk őket, a kiaszott arcú, hosszú szakállú öregurakat, amint nagy pápaszemükön keresztül az avult, poros könyveket bújják s olyan gondolatokon törik a fejüket, amelyeknek az élethez nincs semmi köze. A német tudós azonban nem ilyen. Legalább is ma már nem ilyen.

Németországban is régen megszűnt már az az idő, amikor a tudomány és a gyakorlati élet két külön területet jelentett. A tudomány német földön is a gyakorlati élet irányadója, vezetője, gyámolítója lett s a német professzorok között nemcsak kiválóan gyakorlati értékű férfiak akadnak, hanem vannak köztük nagynevű föltalálók is.

A modern német professzornak, aki a tudományt a mindennapi élet szolgálatába állítja a az elméleti tudás segítségével a jelentős találmányok sorát növeli, ideális megtestesítője: Junkers Hugó, a repülőgép nagyszerű tökéletesítője. Junkere nem mai legény, már hetvenéves s azok közé tartozik, akiket nem a véletlen tett feltalálókká, hanem nagy elméleti képzettségük és kiváló gyakorlati érzékük.

Lassan, mondhatni léptenként jutott hírnévhez s gazdagsághoz. A tudományos világban s az ipari élet köreiben már jól ismerték a nevét, mielőtt repülőgépe megszületett volna. Élettörténetében nincs semmi rendkívüli, semmi kalandos. Apja gyáros volt, egy szövőgyár tulajdonosa. A fiatal Junkers kora ifjúságától kezdve gépészmérnöknek készül. Már műegyetemi tanulmányai idején különös érdeklődést tanúsít a gépszerkesztés elmélete iránt.

Fiatal mérnök még, midőn elhatározza, hogy tudományos kísérleteknek szenteli magát s a tudós nyugodt, munkás életét fogja élni s ha kísérletei közben olyan eredményekre jut, amelyeknek gyakorlati értéke kétségbevonhatatlan, nem fog idegenkedni attól sem, hogy új, a mindennapi életben hasznos gépeket vagy a tudományos életben hasznos műszereket szerkesszen.

Tanár lesz egy kisebb német műszaki akadémián s éli a német tudósok külső eseményekben szegény, de belső élményekben, a hasznos gondolatok úttörésének kemény munkájában annál érdekesebb, változatosabb életét. Mert az amerikai főiskolák hatalmas méretűek, pompásan vannak berendezve, fölszerelve, de igazi, mély tudományos búvárkodás az apró német főiskolákban folyik.

Junkers idővel az aacheni műszaki főiskola rendes tanára lesz s így eléri azt a legmagasabb fokozatot, amelyet német tudós elérhet.