Irta:Posta Sándor dr.
főorvos, vívóbajnok

Nem arról írok, hogy boxolás közben kiüthetik az ember fogát, betörhetik az orrát, sem arról, hogy mi dolga akadhat a derék mentőknek egy válogatott futballmeccsen. Arról sem, hogy mikor kap tüdőtágulást, szív megnagyobbodást, izomszakadást, bokarándulást a sportoló atléta. Mindez a sportszakorvos feladata: irányítsa, ellenőrizze ő e szempontból a sportolókat, adjon tanácsokat, vezesse ő a gyógyítást.

Hogy sportszakorvos még nincs - az elég baj, de ezen lehet segíteni. Majd lesz! Arról szólok, hogy milyen összefüggés van a társadalom, a magyar nemzet szempontjából a sport és a betegség között.
Senkitől rossz néven nem vehetjük, hogy ha már idecsöppent ebbe a földi világba, akkor szeretne jól élni; és pedig minél tovább jól élni. Minden egyéni és minden kollektív célkitűzés erre törekszik, minden képviselőjelölt minden politikai párt ezt ígéri.

A békeapostoltól, - Einsteintől Voronoffig minden magán- és társadalomtudóst azonos cél lendít előre: hogy lehetne jobban és hosszabb ideig élni. Eggyel tisztában kell lennünk: egészség nélkül jól élni nem lehet, betegen hosszú ideig élni nem érdemes! - Szerintem a betegségek ellen való harc az élet jobbátételének legfontosabb eszköze, s társadalmi életünk teljes ellensúlyát a jobban és tovább élő embert csak akkor érhetjük el, ha a betegségen urrá lesz az ember.

A betegségek ellen való küzdelem hatalmas erővel folyik, kórházakat építünk, rendelőintézeteket tartunk fenn, orvosok, ápolók tömege áll rendelkezésre, folyik a hősi harc a társadalmi nyomor ellen, - mert a nyomor a testi és lelki betegségek szülője. De a betegséget legjobban az egészségen keresztül támadhatjuk meg, mint ahogy a gátat nem akkor emeljük, mikor az árvíz tombol, hanem előbb, mert tudjuk, hogy a legcsendesebben folydogáló víz is kiléphet medréből, - éppúgy tudnunk kell azt, hogy a legegészségesebb embert is ezer helyről fenyegeti a betegség veszélye.

Gátakat kell emelnünk a betegségek ellen még idején, hogy egészségünk, a jó földi élet első föltétele megmaradjon. A jó utak, amelyek a port lekötik, az erdők, a virágok, amelyek oxigént lehelek, a kutak, vízvezetékek, a csatornák, a lakások mind ilyen gátak, a keresetképesség, a termelés, a fogyasztás fokozása szintén mind gátak, de valamennyi között a legerősebb - a sport.

A sport, amelynek az a célja, hogy egészségünket fenntartsa, állandósítsa. A sport, amely a fizikum rendszeres munkáltatásával testünk ellenállóképességét fokozza, - a sport, amely helyes irányítás mellett arra szoktat, bennünket, hogy keressük a levegőt, a napfényt, - a sport, amely komoly vezetés mellett rákényszerít mindenkit a tisztaságra. A sport, amely nem tűri az alkholt, az éjszakázást, - a mértéktelen dohányzást.

A sport, amely elvon a kávéháztól, a füstös bűzhödt levegőtől, és óvatosságra kényszerít a púder és ruzzsal szemben. A sport, amely fegyelemre és önmegtartóztatásra, szoktat, amely elhízni, ellustulni nem enged, - a sport, amelyet józan mértékkel, bölcs irányítás mellett űzhet gyermek és öreg, férfi és nő, az a fegyver, amely véd a betegségek ellen. Ez az a fegyver, amelyet mindenki viselhet és használhat, és ez az a fegyver, amelynek használatát el kell terjeszteni az egész országban.