A vasárnap eseménye Lord Rothermerenek a „Pesti Hirlap”-ba irt vezércikke, amely a magyar politikai életre, reméljük, nem marad következmények nélkül. Rothermere kifejti itt azt a meggyözödését, hogy az uj angol kormány, amely végérvényesen lekötötte magát a béke és a lefegyverzés gondolata javára, mélyreható befolyást, nagyon előnyös hatást fog gyakorolni a kontinentális országok politikájára is.

Meggyőződése szerint hamarosan meg fog szünni a mai állig fölfegyverkezettség és előre látja, hogy egész Középeurópán át rövidesen észlelni fogják a fegyverkezés rohamos csökkenését. Hoover, az Északamerikai Egyesült Államok elnök és MacDonald, az uj brit miniszterelnök tökéletesen egyforma szemmel nézik ezt a kérdést. Az eredményhez csak annyi szükséges, hogy a nagy nemzetközi pénzügyi házak megtagadjanak a jövöben mindennemü kölcsönt olyan országoktól, amelyek tovább folytatják a mohó fegyverkezést.

Ez bizonyosan hamarosan jobb belátásra fogja birni az illető országokat és rá fognak jönni arra, hogy mi a kötelességük saját népeikkel szemben és micsoda felelősséggel tartoznak a világ többi részei irányában. Akkor aztán Magyarország nem lesz többé körülvéve állig fölfegyverkezett nemzetek által és megszünik az a fullasztó érzés, amely ma Magyarországra nehezedik az ellenséges vámtarifák és a fenyegető fegyverkezés révén.

Eljött tehát a nagy alkalom Magyarország államférfiai számára, hogy minden lehető módon, sürgősen és közvetlenül törekedjenek az uj brit kormány rokonszenvének és jóakaratának megnyerésére.

Lord Rothermere vezércikkéről megkérdeztünk több politikust, akiknek nyilatkozatait itt adjuk: Perényi Zsigmond báró: - Rothermere lord vezércikke nem lep meg, mivel azt tartalmazza, amit közvetlenül az angol választások előtt élőszóval mondott el nekem. Mindenesetre nagyon megszivlelendőnek tartom lordnak az a tanácsát, hogy Magyarországnak – értve ez alatt a társadalmat és a hivatalos köröket – minden lehető módon törekednie kell az uj kormány jóindulatának megnyerésére. az uj angol kormány az igazi békét hirdeti, ez viszont csak ugy érhető el, ha az összes nemzetek igazságos és jogos érdekeit kielégitik.

- Ez azt jelenti, hogy a letiport népeket föl kell emelni, az elnyomott kisebbségeket föl kell szabaditani, érvényt kell szerezni a népek önrendelkezési jogának, vagyis tömören: revideálni kell a békét. Arra a kérdésre, hogy mi módon nyerjük el az uj angol kormány jóindulatát, a részletekben most még nem lehet válaszolni. Az angol kormánnyal minden bizonnyal megindulnak majd a tárgyalások és ezeknek eredménye fogja megmutatni, minő eszközöket kell fölhasználni az angol kormány jóindulatának biztositására.

Ernszt Sándor: - Kétségtelen, hogy ha lehet, igenis, meg kell nyernünk az angol nagyhatalom rokonszenvét. Most tehát, hogy Bethlen miniszterelnök már beszélt a francia államférfiakkal, meg kell indulnia a tárgyalásnak az angolokkal is. Senki sem volt közöttünk annyira bornirt, hogy az angol kormányzatban változást ne kivánjon. Chamberlain magatartása ugyanis elvette minden reményünket. MacDonaldot mindenesetre objektive, kemény és okos embernek tartom, kormányralépése után tehát okvetlenül következik valami. Ébereknek kell lennünk, hogy az uj helyzetből reánk nézve javulás következzék.

Eckhardt Tibor: - Rothermere lordnak az angol választásokról kifejtett nézetét a magam részéről teljes mértékben osztom. Már az angol választások előtt megtartott beszédemben kifejezést adtam annak a meggyőződésemnek, hogy a munkáspárt várható győzelme a békeszerződés igazságtalanságaival szemben folytatott magyar küzdelem kilátásait inkább meg fogja javitani.
Semmi okunk sincs sajnálni Chamberlain rövidlátó politikájának bukását.

- Teljes mértékben osztom azt a tanácsot is, amit a magyar viszonyokat illetően ad lord Rothermere. Kétségtelen, hogy mindent meg kell tenni, ami a jelenleg uralmon levő angol kormány szimpátiáját számunkra biztosithatja. Az angol munkáskormány sokkal európaibb, semhogy egy idegen ország belügyeibe be akarna avatkozni, vagy a maga fölfogását akarná reánk kényszeriteni. Egy szempontot azonban kétségtelenül figyelembe fog venni és ez az, hogy a magyar törvényhozás a maga keletkezésénél fogva mennyire hü kifejezője az ország közvéleményének. Sajnálattal kell megállapitanom, hogy ugy választási törvényünk, mint annak a legutóbbi időben történt türhetetlen, erőszakos és korrupt alkalmazása semmiképpen sem alkalmas arra, hogy egy demokratikus kormány bizalmát erösitse e választási kampány alapján keletkezett irányzatokkal szemben.

- Nyiltan meg kell mondanom, hogy a Bratinau-kormány bukása óta ma már a Balkánon sincs kormányzati rendszer, amely az erőszak és a korrupció oly visszataszitó eszközeivel szerezne többséget, mint ahogy ez nálunk a legutóbbi választás során történt. Elengedhetetlen föladatnak tartom tehát egy becsületes választási rendszer létesitését és annak tisztességes alkalmazását. Ebben, természetesen, benne kell lenni a titkos választójognak, mert a mai sulyos gazdasági helyzetben nyiltszavazási rendszer mellett a közvélemény szabad megnyilvánulását biztositani nem lehet.

Lukács György: - A Lord cikkének végén igen diplomatikusan fejezi ki magát és gondosan ügyel arra, hogy ne avatkozzék a magyar belügyekbe. Én ezt a rendkivül tapintatos figyelmeztetést ugy értelmezzem, hogy mivel Magyarország felől a külföldön általában ez a nézet van elterjedve, hogy állami berendezkedésünk nem eléggé demokratikus, szükség van ennek a nézetnek megváltoztatására, akár megfelelő reformokkal, akár a külföld megfelelő fölvilágositásával. Nem kételkedem abban, hogy a Lord cikkének ez a passzusa a nyilt szavazásra céloz, amelyet senki sem vesz be Nyugaton és e finom célzás hátterében az a gondolat huzódik meg, hogy a titkos szavazás bevezetése alkalmas volna a MacDonald-kormány rokonszenvének és jóakaratának megnyerésére.