Kiss Elemér, az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara igazgatója a barcsi gazdanagygyülésen többek között a következő érdekes kijelentéseket tette:

Számot kell vetni azzal a kérdéssel is, hogy éppen a közép- és nagybirtokok sulyos eladósodása folytán ezek birtokainak nagyrésze, ha nem is teljes egészében, de legalább is részeiben eladásra kerül, mert ha ez meg nem történik, akkor a közép- és nagygazdaságok összeroppannak a kamatterhek sulya alatt.

Igen ám, de kik fogják ezeket a birtokokat megvásárolni ugy, hogy a magyar föld ki ne csusszon a magyarok kezéből? Csak a kisgazdaközönség jöhet mint ilyen számitásba, amelyik a maga igénytelenségével, vas szorgalmával, – ha megfelelő hitel fog rendelkezésükre állani – rövidesen majd magáénak mondhatja azokat a földdarabokat, amelyek eladásra kerülnek. Ezáltal egy valóságos uj honfoglalást végezhet és megmentheti idegen kezektől a dobra kerülő magyar földet.

Ennek a kérdésnek a gyakorlati megoldása ugy képzelhető el, hogy azt a kamatkülönbözetet, amely az eredményes gazdálkodáshoz egyáltalán még elképzelhető kamatozás, mondjuk 6 százalék és a rendelkezésre álló, ma legolcsóbb hitel, mondjuk 9 százalék között fennáll, – vállalja és fizesse az állam, mert ha ezt rövidlátóan nem teszi meg, akkor kicsuszik az egész ország lábunk alól.

Ismétlem, hogy a kisgazdákon kivül a rövidesen tömegesen eladásra kerülő birtoktesteket Magyarországon magyar kéz felvenni nem képes. A kisgazda is csak azért, mert bár átlagban kevesebbet termel 2 mm-val, mint a nagygazda, de viszont legalább 3 mm-val olcsóbban termel annál, ha igénytelenségét is figyelembe vesszük.

A közép- és nagybirtok válsága abban csucsosodik ki, hogy ezek ma ugy el vannak adósodva, hogy a mai kamatozást figyelembe véve, a birtok teljes jövedelme még a kamatterhek fedezésére sem elegendő. Pedig nemcsak hogy ezt kell lefizetniök, hogy a kamatterhek sulya alatt össze ne roppanjanak, hanem még igen nagy és forgótőkére is szükségük van, hogy gazdálkodásuk szinvonalát olyan magasra emeljék, amivel a mai világversenyben felvehetik a küzdelmet.

Ha a közép- és nagybirtokos ceruzát vesz a kezébe és kiszámitja, mit fizet ma kamatra és mit hoz mint tiszta jövedelmet az egész birtoka, akkor reá kell jönnie arra, hogy legfontosabb problémája a terhektől való szabadulás és gazdasága szinvonalának felemelése. Ez csak ugy oldható meg, ha birtokainak egyrészét áruba bocsájtja. Tekintve, hogy ezek a birtokrészek épületek nélkül fognak eladásra kerülni, el sem képzelhető, hogy azokat más, mint a kisgazdaosztály megvásárolja.

Ez a legfontosabb problémája a közép- és nagybirtoknak, amely teljes egészében összefüggésben van a kisbirtokosok vásárlóképességével.

Én ugy képzelem el a jövő helyzetet, hogy a belső fogyasztást egyes fogyasztási körzetek szerint a kisgazdaosztály fogja ellátni, mig az exportra való termelés a közép- és nagygazdaságok feladata lesz.