Nálunk még nem is tudják, hogy milyen az igazi beszélőfilm, de Amerikában az emberek már nem is kíváncsiak a némafilmekre. A gyárak teljesen beszélőfilm-gyártásra rendezkedtek be és filmjeik főszerepére elhódítják a legnépszerűbb színpadi színészeket.

Alig van newyorki színész és színésznő, aki nem kapott volna ajánlatot a filmvállalatoktól, de a gyárak nemcsak bevált színészeket, hanem teljesen ismeretlen fiatalembereket és leányokat is felfedeznek.

A Paramount például Bostonban egy Frank Ross nevű fiatalember személyében felfedezte a legjobb beszélőfilmszínészt; aki eddig csak a moziban látott filmet és színpadon is csak műkedvelő előadásokon szerepelt.

Frank Rosst azonnal szerződéssel kínálták meg, de a fiatalember nem akart filmszínész lenni. Végül mégis szokatlanul magas gázsival leszerződött. Háromszázezer dollárt kap filmenként és csak akkor látjuk, hogy mekkora összeg ez, ha tudjuk, hogy az amerikai stúdiókban egy-egy filmet hat hét alatt elkészítenek. Frank Ross tehát hetenként ötvenezer dollárt kap és ezzel a gázsival minden eddigi sztárgázsit messze felülmúl.