Hevesi Sándor pörének mai tárgyalásán „Az utolsóVerebély-lány” szerzői ellen ki fog derüni, hogy „A kisasszony férjé”-t, amelyből a „Verebély-lány” készült, annak idején nem Drégely, hanem elejétől végig Hevesi írta

A budapesti törvényszék Fődy-tanácsa ama délelőtt tárgyalja azt a rendkivül érdekes és szerzőjogi pört, amelyet Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója indított Faludi Sándor, a Fővárosi Operettszínház és dr. Marton Sándor, az ismert színpadi kiadó ellen. Irói és színházi körökben nagy érdeklődéssel néznek a pör mai tárgyalása elé, amelyen a színházlátogató közönség egy kis izelítőt kap majd abból, hogy „A kisasszony férjé”-ből hogy lett „Az utolsó Verebély-lány” és hogy miért kénytelen Hevesi Sándor szerzőjogi pört indítani. A mai tárgyaláson ki fog ugyanis derülni, az 1916-ban a Magyar Színházban nagy sikert aratott „A kisasszony férje” című vígjáték szövegét Drégely Gábor szcenáriuma nyomán, de mégis teljes egészében Hevesi Sándor írta.

Beöthy László, a Magyar Színház akkori igazgatója megbízta ugyanis Hevesi Sándort, hogy a hozzá beérkezett kitünő ötletű vígjáték-szcenáriumot, amely Drégely Gábor alkotása volt, dolgozza át és tegye színpadi játékra alkalmassá. Hevesi Sándor a megbízást elvállalta és 2% szerzői tantiem részesedéssel a darab társszerzője lett és a szcenárium alapján a darabot teljesen ujból, uj dialógusokkal megírta.

Az idei színházi szezónnak egyik legnagyobb sikere „Az utolsó Verebély-lány” című operett, amely tudvalevően Drégely „A kisasszony férje” című darabjából készült, amelynek szerzői csak Drégely Gábor engedélyét birták az operettre történő átdolgozásra. Mikor Hevesi Sándor megtudta, hogy a „Verebély-lány” „A kisasszony férje” című darabból készült, a szerzői jog megsértése és az elmaradt tantiémek iránt indított pört, kérve a biróságtól a darab letiltását.

Hevesi Sándor a törvényszékhez intézett beadványában közli, hogy annak idején Beöthy László megbizatására és Drégely Gábor tudtával és belegyezévéel készítette el Drégely szcenáriuma alapján „A kisasszony férjé”-t teljes szövegével és összes dialógusával. Drégely Gábor színpadi írói tehetsége a cselekmények és szcenáriumok megteremtésében összpontosult, de darabjai tulajdonképeni megírását mindig másokra kellett bizni. Ő a színházi elődaások bruttó jövedelmének két százalékát kapta, amely Drégely Gábor tízszázalékos tanitémjének terhére esett.

A darabot teljesen és gyökeresen átdolgozta, a szcenáriumot is megváltoztatta, a dialógokat ujraírta, ugy, hogy alig maradt valami Drégely szövegéből.

Színt, hangulatot, életet vitt a papírjelenetekbe, ötleteket helyezett el, szóval megcsinálta a darabot. Bár a színlapon nem szerepelt, mint társszerző, valójában társszerzője volt a darabnak, amelyből az ő tudta, engedélye és hozzájárulása nélkül készült a Harmath-Ábrahám-operett, amelynek tantiémjeiben Drégely Gábor részesedik.

Faludi Sándor és dr. Marton Sándor azzal védekeznek, hogy Hevesi Sándor munkájából egyetlen szó sincs az operettben, tehát nincs is jogcíme a Verebély-lányhoz. A ma délelőtti tárgyalásnak az lesz a szenzációja, hogy Hevesi Sándor beterjeszti Drégely Gábor eredeti szcenáriumszövetét, saját kézírásu kész darabszövegét és a Magyar Színháztól beszerzett végleges sugópéldányt, amely szószerint egyezik Hevesi Sándor eredeti kéziratával.

Annak cáfolatára, hogy az ő munkájából egyetlen szó sincs az operettben, részletesen kitér az operett szövegkönyvére, amely bár csak kivonatolása a vígjátéknak, mégis teljes meséjében ugyanaz, csak megrövidítve, sőt dialógjaiban is sok helyen szó szerint egyezik a vígjáték eredeti szövegével.