Az idei szokatlanul kemény és tartós hidegben az emberek azzal a reménységgel vették kezükbe az ujságokat, hogy a Magyar Meteorológia és Földmágnességi Intézet egyszer mégis csak azt jósolja majd, hogy beállott az általános enyhülés, hogy eljött végre az annyira óhajtott tavaszi időjárás. Mert a Meteorológiai Intézet úgynevezett időprognózisai ma már annyira megbízhatók, hogy csak a ritkább esetben marad el a bejósolt időváltozás.

A meteorológiai megfigyelések gyermekkorában ezek a jóslások nem voltak még tudományosan annyira alapozottak, mint most s gyakran megtörtént, hogy a prognózis nem vált be. Ennek magyarázata az, hogy a megbízható jóslások megszerkesztéséhez nagy, tudományos felkészültség és országoknak, sőt világrészeknek pontos és gyors összeműködése szükséges.

'Tudomány és jóslás! Milyen bizarr társulása a szélső fogalmaknak s ma már mégis mennyire érthető és bevált valami! Persze, a megfigyeléseken alapuló időjóslás nem, akar többet, mint amennyi lehetséges. Nem beszél arról, hogy milyen lesz, az idő - mondjuk - egy hét multával, hanem megelégszik azzal, ha a bekövetkező 24-48 órára állapítja meg, hogy mi várható: enyhülés, a levegő lehűlése, szélcsend, vihar vagy csapadék. A várható időjárást száz és száz megfigyelőállomás jelentése alapján, a legkülönfélébb műszerek igénybevételével állapítják meg.

A budapesti Meteorológiai Intézet naponta, a kora délelőtti órákban már birtokában van ama kölcsönös jelentéseknek, amelyek Európa összes meteorológiai intézeteiből dróton és dróttalan úton keresztezik egymást s tudja, hogy jön-e felénk felhő, szél vagy vihar s mit hoz magával: esőt, havat, vagy száraz hideget?

De nemcsak az európai hasonló intézmények cserélik ki megfigyeléseiket egymás között, hanem Ázsiából és Afrikából is jönnek naponta a jelentések. Ezek a légnyomásról, a szél erejéről és irányáról, a felhőzetről, a csapadék mennyiségéről és a hőmérséklet ingadozásáról szólnak. E jelentések túlnyomóan rádión keresztül érkeznek s ezekben szavak helyett számokat használnak, amelyek a hozzávaló kulcs segítségével könnyen megoldhatók.

Budapest nemzetközileg megállapított siffréjének a képlete a következő: 41. B. B. B. D. D. E. w.’ T. T. W.’ β. b. b. Ez a betűsor a szavak és értelmek sorrendjét adja s ez birtokában van minden ország meteorológiai intézetének.

Már most, ha Budapest rádión leadja a következő számsort: 41. 653. 32. 1. 4. 12. O. 605. ebből akár Londonban, akár Párizsban, akár Madridban vagy Rómában a következőket olvassák ki:
41: Budapest (hívószáma 41), 653: a légnyomás 765.3 mm.; 32: a szél iránya északi; 1: a szélerősség gyenge; 4: teljesen borult; 12: a hőmérséklet 12.0°; O: előzően inkább derült; 605: a légnyomás az utolsó három óra alatt 0.5 mm.-t süllyedt.

Csak ilyen gazdaságos táviratváltás mellett lehetséges az, hogy Budapesten délelőtt ˝ 9 órára már minden jelentést fel tudtak venni s ezek alapján rögtön megszerkeszteni az időjárástérképet. Ezen a térképen a jelentéseknek megfelelően meghúzzák a hullámos vonalakat, amelyek feltüntetik, hogy Európa egyes vidékein milyen a felhőzet állása, milyen irányú és sebességű a szél és milyen a hőmérséklet.

A térképen számok jelzik a légnyomás magasságát, a ciklonok és anticiklonok helyét és vonulási irányát. Mert ezekből az adatokból alakul ki a várható időjárás. A legnagyobb szerepet azonban mégis a légnyomási viszonyok játszák. A levegő nyomását viszont pontos készülékkel mérik. Miután a magas nyomású levegőrétegek az alacsony nyomású levegőrétegek helyét igyekeznek elfoglalni, örvénylés keletkezik, egyszerűbben szél, vagy vihar.

A közönséges ciklon belsejében a levegő felszáll, az anticiklonokban pedig ezzel ellenkezően aláereszkedik. Így aztán a ciklon legtöbbször szeles, borus és enyhe időjárást hoz, míg az anticiklon nyugodt, száraz és hideg időt helyez kilátásba. A magas légnyomás hideget, az alacsony pedig enyhülést, meleget jelent.