Tekintsük már most ama intézkedéseket is, melyekkel a kartellen kívüli vállalatokat védelmezi a törvény a kartell hatalmi túltengésével szemben. Köztudott dolog, hogy a kartellnek számos eszköz áll rendelkezésére, mellyel kikényszerítheti a csatlakozást. Pedig nyilvánvalóan közérdek, hogy oltalmat találjon az a vállalkozó, aki a kartellen kívül olcsóbban akar vásárolni.

És itt újból alkalmunk nyílik a norvég törvény előnyeit kiemelnünk. Nem elégszik meg egy általános kijelentéssel, mellyel eltiltja a kartelleket oly rendszabályok életbeléptetésétől, melyek által a kartellen kívüli vállalatok gazdasági mozgásszabadsága veszélyeztetve volna, – mint amilyen általánosságban mozognak az amerikai tröszttörvények, – hanem a felmerült visszaélések alapulvételével az egyes meghonosodott harcmódokat külön-külön körülírja és tilalmazza.

Tilos – például – a bojkott! Vagyis tilos a termelőkártellnek azt mondania kereskedővevőjének, – ha X., kartellen kívüli gyárosnál is vásárolsz, akkor mi, kartellvállalatok nem szolgálunk téged többet ki. Pedig igen valószinű, hogy a kereskedőnek a kartellvállalatok árúira is feltétlenül szüksége van, mert azt a minőséget, vagy márkát is keresik nála, viszont meg egy bizonyos cikket, a kartellen kívülit jóval olcsóbban tudná szállítani.

Tilos az előnyár nyújtása, jutalmul azért, mert kötelezte magát a vevő, hogy csakis a kartellnél vásárol. Tilos a harci előnyár, ez akkor fordul elő, midőn a kartell ama körzetben, ahol a versenytársa fellépett, azt tönkreteendő leszállítja időlegesen áruit, míg ott, ahova e versenytárs keze már nem ér el és a kartellnek monopóliuma van, a magas árakkal busásan behozzák az esetleg előálló veszteséget.

Fontos még az is, hogy a törvény büntető szankciója nem csupán pénzbüntetést foglal magában, amit a kartell jóelőre akár ki is kalkulálhatna és megfizettethetne a szerencsétlen fogyasztókkal, hanem három hónapig terjedhető fogház is sujthatja a kartelltörvény tilalmi rendelkezései ellen vétőket.

A magyar gazdasági életnek is ugyancsak nagy érdeke füződik a kartellkérdésnek megrendszabályozásához. Ma bizonytalanság van az egész vonalon. Nem tudja úgyszólván senki, hol kezdődik a visszaélés s viszont hol állunk a gazdasági fejlődéssel szemben. A mai jogbizonytalanságon csakis egy kartelltörvény segíthet!