… ellen szakadt fel a magyar Alföld jajkiáltása, amikor ujra a tanyai utak kérdését teszi szóvá nemes Csongrád vármegye. Tanyai ut – ugy-e rögtön sártenger, a sötétség, az elmaradottság, a hibás termelés, a babona rémei táncolnak az agysejtjeink körül?! Ime, mit mond a hivatalos hiradás:

Csongrád vármegye törvényhatósága országos mozgalmat inditott a tanyai utak épitésére. Az ügyben hozott határozat indokolásában – nagyon terjedelmesen – rámutat arra, hogy alig van az Alföld közgazdasági életének lényegesebb problémája, mint a külterületi utvonalak kiépitése.

A tanyai kerületek helyzetének javitása elsősorban attól függ, hogy a nagy kiterjedésü tanyavilág ellátható-e járható utakkal és megszüntethető-e az a mai elmaradott állapot, hogy a tanyák jó része az év egy részében a sártengerek és a járhatatlan utak miatt a lakott helyektől, a központtól, a vasuti állomásoktól el van zárva.

Az utépitési költségeket a felirat ugy gondolja: a város, vagy a község a költség 40 százalékát, az érdekeltség szintén 40 százalékát viselné a költségeknek s az állam pedig az esetben, ha a 80 százalék biztosittatott, 20 százalék állami hozzájárulást folyósitana.

– Ez az, amiről nemcsak a választáson kellene beszélni, hanem a választástól függetlenül – tenni…

– Az eső nem védekezhetik, – minekutána pedig a Békésgyula–dobozi, tíz km-es út megépitése már egy év óta huzódik, megállapitották, hogy nem a vállalkozó a felelős, hanem az eső. Reméljük, hogy ez a huncut eső nem fog tulmunkát felszámitani.

– Államsegélyt kér Nyiregyháza a hajdudorogi utvonal megépitéséhez. Rakovszky Ivánt pedig, a város képviselőjét, intervencióra kérik a kormánynál. Mintegy 70.000 pengő lenne az utépitési költség.

– Postapalotát kap Szeghalom, békésmegyei község. Annak rendje-módja szerint telket is ajánlott fel Szeghalom erre a célra, de a postaigazgatóság visszautasitotta azon a cimen, hogy rossz helyen fekszik. Mostmár kijelöltek megfelelő telket és igy nincs akadálya az épités megkezdésének.

– A bajai hid problémája nem ujkeletü. Régóta kérik, régóta igérik, igy hát nem csoda, ha a vidéki lakosságból kitör a keserüség és – mint Szegeden történt, – azt vágják Budapest szemébe, hogy mindent felsziv, minden és mindenki oda gravitál.

De gazdasági és egyéb szempontból is abszurdum, hogy Pécsre vagy a Balatonra csak a fővároson keresztül juthat el a vidéki ember. A szeged-bajai ut kiépitéséhez 500.000 pengő kellene. Amig a hid nincs meg – irja beadványában Oravecz Győző, a szegedi állaépitészeti hivatal vezetője, – addig éles határ lesz a Dunáninnen és a Dunántul között.

Mennyi jogos panasz, mennyi sürgős kivánság! De vajjon miből?