Jussupov herceg, Rasputin gyilkosa vasárnap éjjel keresztülutazott Budapesten
„Sok minden máskép lenne, ha három évvel hamarabb pusztul el de én fiatal voltam és nem akadt, aki megelőzzön.”

Vasárnap éjfélkor az Orient-Expresszel egy kalandoros multu orosz fiatalember utazott keresztül Budapesten:

Juszupov herceg, Rasputin gyilkosa.

Amikor beszállok a hálókocsiba, a herceg kék selyempizsamában fekszik és bort iszik.
- Régi rossz szokásom még gárdatisztkoromból az éjféli szomjuság… - mondja csergő franciasággal.
- Alors c’est voas Monsieur? Tehát ön az, uram?!

Igen, ő az! Külsőre telivér arisztokrata, csupa finomkodás. Karcsu alak, vibráló szemvér. Most harmincötéves, tizenháom évvel ezelőtt ő ölte meg a mindenható ördögi muzsikot, Rasputint.

Huszonkétéves korában világhírű lett a neve, de a gyilkosság után, még az összeomlás előtt menekülnie kellett Oroszországból. Igy megmenthette vagyona egy tekintélyes részét, amelyből női divatszalón rendezett be Párisban. Nem mint herceg, hanem mint kereskedő került összeköttetésbe Károly román trónörökössel, mert Lupescu asszony is az ő szalonjában dolgoztat. És ahogy most itt hever a hálófülke pamlagján, az első kérdésem persze: Rasputin.
- Erről még sohasem nyilatkoztam – feleli vontatottan -, csak irtam… Persze, nem bántam meg, amit tettem.
Azért bünhődik sokmillió orosz, köztük jómagam is, hogy nem legalább három évvel előbb lőttem agyon ezt a gonosz embert.

A XX. század legnagyobb fantasztikuma, hogy ez a sötétfejű, züllött, irástudatlan paraszt ilyen démoni befolyást gyakorolt a minden oroszok cárjára, a szent orosz birodalom kül- és belpolitikájára. Csak azok tudják, mekkora hatalma volt Rasputinnak, akik az orosz udvarban voltak. sok minden máskép lenne, ha három évvel hamarabb pusztul el. De én fiatal voltam és nem akadt, aki megelőzzön.
- Azután hanyagul hozzáteszi: - Valami kártérítési pört indított a leánya ellenem. Ez tudtommal holtpontra jutott…
- Hová utazik, herceg?
-Romániába, egy előkelő barátom magánmegbízásából. Nansen-utlevéllel utazom. (Ez a Népszövetségtől kiadott utlevél, amelyet azorosz menekültek kaptak, akiknek nincs állampolgárságuk.) Nizzából jövök Párison keresztül és néhány nap mulva ismét Nizzában leszek.

Ezután Károly volt román trónörökösről kezd beszélni, aki most Nizzában van. Nagy híve a hercegnek és szenvedélyesen bizonyitgatja, hogy változást remél Karol életében. – De talán tulsokat mondtam!... – kérdezi magától. Juszopov herceg akármilyen világszerte ismert elegáns fiatal ember, mégsem eléggé sulyos személyiség ahhoz, hogy szava legyen a nemzetközi politikában.