Kemény Nándor festőművész följelentést tett a rendőrségen, hogy felesége melltüjéből eltünt egy kétkarátos briliáns. A detektívek kihallgatták a személyzetet, közöttük özv. Pál Viktorné nevelőnőt is, akire Keményék nem is gyanakodtak, mert előzően egy bécsi üveggyáros családjánál volt alkalmazásban s onnan a legjobb referenciákat kapták róla, ezenkívül pedig Budapesten igen jó rokonsága van.

A kihallgatás nem is járt eredménnyel, a detektivek eltávoztak. Egy este, amikor Keményék hazamentek, meglepetve tapasztalták, hogy a lakás be van zárva és a nevelőnő a csöngetésre sem jelentkezik.

Betörték az ablakot, hogy bejuthassanak, a lakásban azonban ujabb meglepetés érte őket: az összes szekrényeket fölfeszítve és az egész lakát teljesen kirabolva találták és a nevelőnő – nem volt sehol. Kemény Nándor azonnal a rendőrségre sietett, hogy ujból följelentést tegyen.

A detektívek ekkor már azzal fogadták, hogy nevelőnője, akit oly megbizhatónak tartott, nem más, mint Preiszach Vilma hirhedt tolvajnő, aki már 1911-ben szélhámosságokat és betöréseket követett el és fényképe a rendőrség albumában van.

A nemzetközi szélhámosnő most is régi módszerével élt, hamis bizonyítványokkal és ártatlan arccal furakodott be a gyanutlan családhoz.