Magánlakásokban nagyon megfelelő lesz az íróasztal megvilágítása, ha az íróasztalnál ülő egyén balkeze mellé állítjuk a nagy selyemernyős, faoszlopos lámpát, amelynek csupán az a hátránya, hogy mivel rendesen magasabban van, erősebb fényű izzólámpát kell benne használni, hogy az asztalt a kellő mértékben megvilágítja.

Viszont előnye, hogy nemcsak az asztalt világítja meg, hanem annak környékét is, úgy hogy az asztal közelében más is dolgozhatik s így nem kell külön lámpát égetnie. Az ilyen selyemernyőt feltétlenül fehérrel kell bélelni, mert a színes éléstől a fény nagyrésze veszendőbe megy.

Az íróasztali lámpa elhelyezése sok esetben kifogástalan és mégis erős tükrözés bántja az asztalnál dolgozó egyén szemét, mert a szoba közepén függő csillár fénye verődik vissza az írópapírról szemébe.

Az ilyenféle bántó tükrözések elkerülésére legcélszerűbb az íróasztalra az írómappa helyére tükröt, vagy ennek híján a falról leakasztott képet fektetni; ha most az asztalhoz ülünk, azonnal élesen szemünkbe verődik minden visszatükrözött fény és módunkban van azt kiküszöbölni, holott enélkül esetleg sohasem jutunk rá a hiba okára és íróasztali lámpánkat okoljuk a tükrözésért. Az íróasztali lámpában használandó izzó erősségére vonatkozólag is kell néhány megjegyzést tennünk.

Sokan 40, sőt 60 wattos 2 izzót tesznek asztali lámpájukat, holott fehér zománcbélésű paraboloidos reflektorral 15 wattos izzó tökéletesen megfelel, mert a munkahelyen előállítja a szükséges 100 lux körüli megvilágítást. 40 wattos izzó íróasztali lámpában használva már 400 lux körüli megvilágítást létesít, ami fölöslegesen erős és elszoktatja a szemet, sőt mesterséges fény mellett árthat is a szemnek. Ellenben a nappali természetes világítás utánozhatlan egyenletessége és fénye mellett a szem 4-500 luxot is kellemesen megtűr.

Hivatalokban szokásos, hogy az íróasztalon nincsen állólámpa, hanem a mennyezetről zsinóron lóg egy lapos bádogernyővel ellátott izzó, amely egyenest a szembe világít és azt valósággal tönkreteszi. Ilyen esetben, ha nem lenne költség arra, hogy egy jó paraboloidos ernyőt szerezzünk be, igen kevés pénzzel meg lehet oldani a szemvédelem és a jó fényelosztás kérdését.

A szemet azok a sugarak bántják, melyek a vízszintes iránnyal 30°-nál kisebb szög alatt jutnak beléje, vagy ami ugyanaz: amelyek a lámpa izzó szálán át húzott vízszintessel 30°-nál kisebb szöget zárnak be, A 10. képen láthatók ezek a bántó sugarak, melyeket a lapos ernyő szabadon átenged. Ebből önként megadódik a jó ernyő szerkesztésének módja.