A fák életkorát könnyű évgyűrűi alapján megállapítani. A szarvas korát agancsának ágai árulják el. A csiga életidőjéről házának csavarmenetei tesznek tanuságot. Csak az emberi kor megállapítására nincs pontos mértékünk, ami alkalmasint nagy örömére szolgál sok – embertársnőnknek.

Ha nem volnának születési bizonyítványok és szigorú anyakönyvi hivatalok, embertársaink korának, megállapításánál találgatásokra vagy az ismerősök ingadozó véleményére volnánk utalva. Már pedig csak a külsőségek: az arcvonások és a testi állapot után ítélve, akárhány esetben évtizedekkel is tévedhetnénk. Vannak örök-fiatal hölgyek, nehezen öregedő férfiak, viszont gyakori jelenség a koravén ifjú és a hamar elvirágzó leány.

Természetesen, az ember életkorának is megvannak a kérlelhetetlen törvényszerűségei, de ezek igen nagy mértékben függnek azoktól a különös és gyakran örökölhető testi, lelki tulajdonságoktól, amelyek a korai öregedésre vezetnek vagy amelyek tartós fiatalságot biztosítanak.

Az arc: az élet tükre. A munkában, gondban, boldogságban, búban-bánatban eltöltött esztendők az emberi arcra jegyzik fel kicsiny, de mégis nagyon sokat mondó emlékeiket és a jó emberismerő ezeknek a redőknek, ráncoknak és barázdáknak a vonalaiból sok mindent ki tud olvasni.

A tudomány egyszerű élettani okokkal magyarázza az arcon beálló nagy változásokat. Ez a korral járó változás azonban nemcsak élettani, hanem lélektani kérdés is. Az ember jelleme, lelkivilága pontosan visszatükröződik arcáról. A gyakori öröm, a folytonos gond, a nagy felelősségérzet, a sűrű életveszedelem mind-mind nyomot hágy az arcon.

Nincs olyan érzelem, nincs olyan lelki élmény, amely ne járulna hozzá az arc jellemvonásának kialakulásához. Gondoljunk csak a haragra, a nevetésre, a csodálkozásra, a szenvedélyekre, a mély töprengésre, ami mind kifejezésre jut. majd állandósul az arc vonásain.

Gyönyörű bizonyítéka ennek az állításnak az a felette érdekes arcképgyűjtemény, amelyet cikkünk keretében leközlünk. Korunk számos nagy emberének fiatalkori és mostani arcképe egymás mellé helyezve a legszemléltetőbben mutatta, hogyan írja fel az egyéni élet a maga emlékeit az emberi arcra és hogyan válik az emberi arc valóban az élet tükrévé.

Ime: hogyan is tükröződik az élet a nagy emberek arcvonásairól?

Hindenburg. Két kép. A tizennyolc eves Hindenburg Pál alhadnagy, aki büszke, hogy már a hadsereg tagja lehet. Mélyvágású, komolyan sugárzó szemnek, nagy határozottságra valló ajkak, magasan ívelő homlok… Ki gondolta volna akkor, hogy sok-sok világrengető esemény után 78 éves korában a Németbirodalom elnöke lesz?...

A mélyvágásu szemek alig változtak, a bizakodó, nyugalmas arckifejezés sem tűnt el, de ott vannak a szem alatti karikák, az arc mély barázdái: mennyi terv, mennyi akarat, mennyi siker elevenbe vésett nyoma! A nyolcvanegy esztendős Hindenburg arcára valóban a történelem írta fel emlékeit.