Bethlen miniszterelnök nyári szabadságának megkezdése előtt megbeszélte helyettesével, Vass miniszterrel a képviselőház őszi munkarendjének kérdését is. Eredetileg ugy tervezték, hogy az őszi szezon „megnyitó darabja” a vármegyei törvényjavaslat lesz, tekintettel azonban az ellenzék várható heves ellentállására, itt hosszabb bizottsági vitára kell számitani és ezért a vármegyei javaslatot megelőzően, a nyáron elkészülő lex Vass III.-at tüzik először a Ház napirendjére. 

A lex Vass III. tudvalevően az iparosokra és kereskedőkre fogja kiterjeszteni a kötelező biztositást. E törvényjavaslat előkészitésével kapcsolatban a kereskedelmi érdekeltségek máris mozgalmat inditottak, hogy a sulyos válságba került kereskedelmet a kötelező biztositás terhei alól mentesitsék. 

Országos nagygyülésekre készülnek és memorandumokat dolgoznak ki, amelyekben bizonyitani akarják, hogy a kereskedelem a mai példátlanul sulyos időkben ezt az ujabb megterhelést nem birná el. A kereskedők kivánsága ilyen körülmények között az, hogy reájuk egyelőre ne terjesszék ki a kötelező biztositást.

E kivánság jogosságát A Reggel-nek teljesen beavatott helyről szerzett értesülése szerint, maga a kormány is elismeri és igy megvan benne a hajlandóság arra, hogy a lex Vass III. egyelőre csak az iparosok kötelező biztositásáról fog intézkedni. 

Itt is csupán azokról a kézmüves munkaadókról lesz szó, akik legalább öt munkást foglalkoztatnak. A lex Vass III. még ilyen megszükitett keretek között is hat-hétszázezer ember bevonását jelenti a társadalmi biztositás keretei közé, beleértve természetesen a kézmüvesek családtagjait is.