Elkészült Vass József népjóléti miniszternek az öregségi és rokkantsági biztositásról szóló javaslata, amely harmadfélmillió ember sorsáról dönt és elrendeli a magánalkalmazottak és ipari munkások kötelező nyugdijbiztositását. Most van nyomdában a törvényjavaslat és annak terjedelmes indoklása, amely előreláthatólag hatalmas kötet alakjában kerül a képviselők kezébe.

Ilyen terjedelmü javaslat a Vázsonyi-féle választójogi törvény óta nem is feküdt a törvényhozás előtt, legalább 5-600 oldal lesz és statisztikai táblázatok egész tömegével fogja a javaslat intézkedéseit alátámasztani. Az impozáns kötet, amely a direkt e célra fölvett statisztikai adatok földolgozását tartalmazza, valószinüleg még a hét végére elkészül és az érdekeltek kezébe kerül.

Vass miniszter sulyt helyez arra, hogy a javaslatot az összes érdekeltségek megismerhessék és ahhoz hozzászóljanak, mielőtt még a képviselőház elé kerülne. Ugyancsak e hét végén foglalkozik e javaslattal – Földes Béla egyetemi tanár elnöklete alatt a Szociálpolitikai Társaság által rendezendő ankét, amelyen a szociálpolitikai részt dr. Kovrig Béla egyetemi magántanár, a javaslat kodifikátora, matematikai részt dr. Frisch Ferenc egyetemi magántanár fogja ismertetni.

A Reggel már most érdekes és fontos részleteket közölhet a javaslatból. A munkaadók, az ipari és magánalkalmazottak együttesen évenként 40-45 millió pengő járulékot fognak befizetni a tervbevett társadalombiztositó intézmény pénztárába és ez az összeg a négyéves várakozási idő alatt – amelynek elmultával, 1933-ban, a nyugdijak kifizetése megkezdődik – kamatokkal együtt körülbelül 200 millió pengőre fog fölszaporodni. Ezt a hatalmas összeget Vass népjóléti miniszter produktiv célokra akarja invesztálni, lakásokat, diszpanzereket, kórházakat és más népjóléti intézményeket akar belőle létesiteni. 

A népjóléti és közegészségügyi beruházásokra szolgáló összeg a következő években is jelentékenyen gyarapodni fog, mert hiszen a biztositottak még sok esztendőn keresztül nem fogják igénybevenni az évente befolyó járulékokat. A népjóléti miniszter törvényjavaslata szerint a nyugdijigény nagysága évenként az átlagos évi bér 1%-ával fog emelkedni, ugy, hogy 40 év után az átlagos évi bérnek 40%-át éri el. Ehhez hozzájárul még az évek számától független alapnyugdij, amely valószinüleg 200 pengőt fog kitenni.

A nyugdij egész rendszerét a következő példa világitja meg:
Egy tisztviselő átlagos évi fizetése 4000 pengő. Harmincéves szolgálat után – ha ekkor nyugdijba megy – ennek 30%-át fogja kapni, vagyis évi 1200 pengőt, amelyhez hozzájön még 200 pengő alapnyugdij, összesen tehát 1400 pengőt fog kapni. 

A javaslat szerint a magántisztviselőnek, illetve ipari alkalmazottnak nem kell a teljes 40 éves szolgálati időt kitöltenie, hanem, ha hivatását a 4 évi várakozási idő után bármikor betegség miatt nem folytathatja, igényelheti a megfelelő nyugdijat, 65 éves korában pedig minden esetre nyugdijba mehet.