Olaszországban újabban ismét több katasztrófális kimenetelű földrengés volt. Reng a föld, az öreg sárgolyó felülete még mindig bizonyos rázkódtatásoknak van kitéve, mert a föld belsejében még hatalmas erők küzdelme folyik szakadatlanul. Felkerestük tehát, a földrengés kutatás legkiválóbb magyarországi szakértőjét, hogy mondaná el e tudományág újabb fejlődésére vonatkozó eseményeket.

A Múzeum körúti egyetemen, legfelső emelet, a folyosó végén. Ennél szerényebb helyet valóban nem találhatott Kövesligethy Radó professzor, a világhírű asztronómus, a világ egyik legszerényebb embere. Kövesligethy Radó betű szerint a tudománynak él. Magánélete egyszerűen nincs. Száraz lexikonadatok pályájának állomásai: 1862-ben született, egyetemi tanulmányai elvégzése után báró Eötvös Lóránt mellé kerül az ógyallai csillagvizsgálóba.

Itt kezdődik azután az út, amely a pesti egyetem katedrájához vezetett. Tudományos munkásságát szerte a világon nagyrabecsülik, amit legjobban talán az bizonyít, hogy éppen úgy commendatoreja az olasz koronarendnek, minta hogy az egyetlen mexikói tudományos testület: a Societe Scientéflque Antonio Alrate is tagjai közé választotta.

Mindezt azonban a lexikon zizegő lapjai vagy a körülötte élők elejtett szavaiból állapítjuk meg, ő mindenről beszél, csak sajátmagáról nem. Ő csak mosolyog. És látszólagos zárkózottsága csak akkor nyílik meg, mikor a tudományos világ legújabb szenzációjáról: a vándorföldrengésjelzőről, erről a csodálatos új készülékről beszélhet. Asszisztense, Moravecz dr. már mutatja is az új szeizmográfot és Kövesligethy professzor belekezd előadásába:

- A földrengéstudományban régi tapasztalat, hogy a földrengések legtöbbször több lökésből állanak, ezek közül a legerősebb a főrengés, a főrengést megelőzik az előrengések, az azt követők pedig az utórengések. Az utórengések gyakran nagy számban akár néhány hónappal a főrengés után jelentkeznek. Így például az 1925 január 31-i egri földrengést - az utóbbi esztendők legnagyobb magyarországi, földmozdulását - ötvenhét, az 1927 március 4-i várpalotai földrengést pedig hatvannyolc utórengés követte.

A föld felületének azon rétege, amely a lökést leghamarabb és függőlegesen kapja, közvetlenül felette fekszik annak a pontnak, az úgynevezett hypocentrumnák, ahonnan a föld belsejéből a földrengés kiindul. A tapasztalat azt mutatja, hogy az utórengések nem mindig a föld belsejében ugyanabból a pontjából pattannak ki, hanem vándorolnak az úgynevezett makroszeizmikus területen, vagyis a föld felületének azon a helyein, ahol a föld rengését az emberek is érzik.

Az utórengések azonban legtöbbször oly gyengék, hogy azokat a tőlük nagyobb távolságban felállított földrengésjelző, készülékek egyáltalán nem regisztrálják vagy pedig azokról csak bizonytalan feljegyzéseket adnak. A földrengéseket kutató tudományban tehát már régi óhaj olyan műszer, amely az utórengésekre pontosan reagál, mert a földrengési területen tartózkodó emberek adatai nem elég megbízhatók ahhoz, hogy későbbi behatóbb tudományos vizsgálódás tárgyát képezhetnék.

Éppen ezért A. de Ahewain, a zürichi központi Meteorológiai Intézet nemrég elhunyt aligazgatója és A. Piccard, brüsszeli egyetemi tanár egy hordozható földrengésjelzőkészüléket konstruáltak, amely a földrengés által sujtott területeken a legrövidebb időn belül felállítható. A vándorszeizmográf legnépszerűbb alakja egy vízszintes tengely körül forgatható inga, amelyre írószerkezet van szerelve.

Az inga közelében azután egy síklapot helyeznek el, úgyhogy az írószerkezet arra írhasson földrengés esetén. Azután az inga felfüggesztési pontja és az inga közelében elhelyezett síkfelület kimozdul hirtelen, az inga tömege azonban nem tér ki azonnal, hanem igen rövid ideig még nyugalomban marad. Az irón ennek következtében természeteses vonalat ír le a felületre. Az inga tömeg azonban rövid idő múlva szintén végez kilengéseket, amelyek a földrengés feljegyzésére zavaróan hatnának és így azokat meg kell szüntetni.

Ezt az úgynevezett csillapító szerkezet segítségével érik el. A földrengések általában úgy a vízszintes, mint a függőleges síkban adnak kilengéseket. Az eddigi földrengésjelző-készülékek nagy hibája az, hogy vagy csak a vízszintes, vagy csak függőleges síkban történő kitéréseket vették tudomásul. A másik sík történéseit nem voltak képesek feljegyezni. Ennek az új Anewain-Piccard-féle vándorszeizmográfnak azután az az előnye is megvan, hogy regisztrálja egyformán mindkét síkban történő kitéréseket.

Dr. Kövesligethy Radó, egyetemi tanár