Néhány évvel ezelőtt még csak igen kis energiával dolgozó leadóállomásokat építettek. Negyed- és félkilowattos adókkal látták el az egyes rádiótársaságok a szolgálatot, gyenge energiakisugárzás kis készülékekkel nem nagy körzetben volt felvehető. Épp ezért hamarosan rátértek a nagyobb kaliberű állomások építésére.

Magyarországon az első sajtó hírszolgálati állomás - amely ma is működik - félkilowattos, de a csepeli broadcasting-állomást, amely a rádióelőfizetők részére először szolgáltatott rendszeres magyar műsort, már 2 kilowatt adóenergiára rendezték be.

Ennek a hatókörzete azonban még mindig gyengének bizonyult és ezért építették fel a lakihegyi állomást, amely 20 kilowattal működik és leadása kristály-detektoros készülékkel is csaknem az egész ország területén kielégítően vehető. Sőt külföldről is állandóan érkeznek megfigyelések, amelyek arról tesznek jelentést, hogy a budapesti adás detektoros készülékkel az ország határain túl is felfogható.

A magyar rádiósok büszkeségét azonban messze felülmúlja energia-teljesítmény tekintetében az angol Daventry-i állomás, amely 100-kilowattal dolgozik, vagyis ötször akkora, mint a magyar állomás. Daventry műsorát ennek folytán Európában sok helyütt veszik detektoros géppel. Németország azonban ebben a tekintetben túlhaladta Angliát, mert a Zeesen-i állomást 120 kilowatt energiára rendezte be.

Az állomás felszerelése impozáns, méretei hatalmasak, amire jellemző, hogy az antennát tartó vastornyok 210 m. magas építmények. (A budapesti Gellérthegy kb. 140 m. magas.) A modern felszerelésű állomás hatótávolsága ennek folytán igen jelentékeny, amire szükség is van, hiszen Németország nagy területéhez kellett arányosítani.

Kétségtelen, hogy fognak még nagyobb állomásokat is építeni. Talán már közel jövőben a különböző európai állomások még sokkal hatalmasabb rádióállomásokkal fogják műsorukat adni, esetleg még azt is lehetővé teszik, hogy a magyar rádiós kristálydetektoros készülékével angol állomást, az angol amatőr pedig magyar programot hallgasson.