Páris, december 23.

Páris társadalmi és irodalmi köreiben egyformán kinos benyomást kelt az a csuf pörpatvarkodás, amely a francia Patheon két dicső halottjának családja között tört ki, éppen a Patheonban eltemetett hozzátartozójuk miatt.

A veszekedés Victor Hugo és Zola hátramaradottai köz tört ki és kinos formákat ölt. Victor Hugo egyetlen unokája, Negroponte asszony egyszerre kivetnivalót talált abban, hogy nagyapja, a nagy iró, aki mindenben a romantika és idealizmus embere volt, közös kriptában pihen Zolával, az irodalmi realizmus megteremtőjével.

Követeli, hogy Victor Hugót vagy helyezzék külön kriptába a Pantheonban, vagy ő köztemetőben földelteti el családi sirboltban, de Zola közelében nem türi meg.

Viszont Zola gyermekei, a fia, aki orvos és leánya, Le Blond iró felesége, sértődötten tiltakoznak Negroponte asszony magatartása ellen, amely a halott Zola emlékének meggyalázását jelenti. Azzal fenyegetődznek, hogy ha a kormány helyet ad Negroponte asszony kivánságának, ők viszont Zolát vitetik el a Pantheonból.

Ez a kettős fenyegetés a botrányok egész lavináját indította meg. Ha arra gondolunk, hogy Victor Hugo végrendeletileg ugy intézkedett, hogy a szegények halottaskocsiján szállitsák örök nyugvóhelyére, mindenesetre kétszeresen kell csodálkozni az unoka kényességén, aki Zolát nem tartja méltónak arra, hogy Victor Hugóval egy kriptában pihenjen.