A berlini tőzsde az elmult héten még mindig a Löwenstein-krizis nyugtalanitó hatása alatt állott. Más külföldi tőzsdék már visszanyerték egyensulyukat, de Berlinben ezt a nyugtalanságot fokozta a szénpiac feszültsége és az a bizonytalanság, amely a pénzpiacon uralkodott. Épp ezért az értékek inkább hanyatló tendenciát mutattak és csak a vasértékek iránt mutatkozott kereslet. Föltünően sok vevő kereste az osztrák és magyar állami járadékpapirokat.

A newyorki tőzsde ugyanilyen bizonytalanság képét mutatta.
A pénz drágulása bénitólag hatott az üzletmenetre, ultimókor 7,5% volt a kamatláb. Különös emelkedést mutattak a „National Tea”-részvények, a General Motorsnál ingyenrészvények kibocsátásának hire idézett elő fokozott keresletet, a Kodak-részvények átmenetileg 190 dollárig emelkedtek.

Londonban is meglehetős csönd volt a tőzsdén.
A pénz elég drága: 6-7% ultimókor. A vasuti értékek kurzusa javult, a cementrészvények és az olajpapirok gyöngülő tendenciát mutattak.

Egyedül Páris függetlenitette magát a világtőzsdék csöndes depressziójától.
A tőzsdén élénkebb üzletmenet mutatkozott, ami a pénzbőségben leli magyarázatát. Főleg a járadék- és bankpapirokat keresték és az ipari piacon a vasrészvények álltak az érdeklődés középpontjában. Föltünően nagy érdeklődés nyilvánult meg a „Chemin de Fer du Nord” papirjai után, a „Szuez”-részvények 240 frankkal emelkedtek.