A tenyészállatvásár
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület ezidén rendezte meg harminchetedik tenyészkiállítását és vásárját, mely oly nagyszabású volt, hogy igen nagy mértékben megközelítette az általános mezőgazdasági kiállítás méreteit.
A kiállítás ezidén vetőmag-, termény-, tejgazdasági-, élelmiszer-, hentesárú-, méhészeti-, gyümölcsészeti-, háziipari-, szakoktatás és kisérletügyi, gép- és autókiállítással bővült, a látnivalóknak tehát szinte végnélküli sorát kínálta a nézők százezreinek.
A kiállítás legfőbb vonzereje természetesen továbbra is a tenyészállatok csoportja maradt, annyival is inkább, mert olyan nagyszerű anyagot hajtottak fel a gazdák, amilyet eddig még soha. Legkiválóbb tenyésztőink pompás, kitűnő állataival találkoztunk a kiállításon és valamennyi állatfajta képviselve volt. 788 darab szarvasmarha, 1320 sertés, 414 juh, 1000 baromfi és házinyúl töltötte meg a nagykiterjedésű telep összes istállóit.
Ezzel szemben a legutolsó békebeli kiállításra csak 595 marhát, 634 juhot és 1100 sertést hajtottak fel. Ez az összehasonlítás meggyőzően igazolja a tenyészállatvásárok lendületes fejlődését.
A kiállítás iránt rendkívüli érdeklődés nyilvánult meg.
A külföldről több, mint ezer látogató érkezett, köztük az osztrák, német, bajor, svájci, török, albán és cseh hivatalos kiküldöttek. A vidéki gazdatársadalom soraiból pedig, több mint ötvenezren utaztak fel a fővárosba a kiállítás megtekintésére.
Természetesen a főváros lakói is igen nagy érdeklődést tanusítottak a kiállítás iránt, úgy, hogy több mint százezerre tehető azoknak a száma, akik a kiállítást meglátogatták.
A kiállítás látnivalói
A kiállítás rengeteg látnivalója közt igen sok látogatója akadt Aranká-nak, a világhírű Auguszta leszármazottjának. Aranka 9200 liter tejet ad egy év alatt, ami, ha tekintetbe vesszük, hogy normálisan 2000 liter tejet fejnek egy tehéntől, ugyancsak derekas teljesítmény.
Háromszáz kilós példányok heverésztek itt. Sokan bámulták „Magyarország népszerűtlen sertéseit”, a feketeszőrű mangalicákat. Ezeknek finom a húsuk és még sem kell a henteseknek, mert a sötét bőrük miatt nem mutatós a sonkájuk.
Ezer darab tyúk és kakas lármája töltött be egy hatalmas pavillont.
Mindenfajta akadt köztük. Igen érdekes volt Dőry Hugó ezüstrókatenyészetének kiállítása. Egy ezüstrókáért tízezer pengőt kértek, az ezüstróka drága életét pedig húszezer pengőre biztosították.
A kiállítást értékes tejgazdasági csoport tette változatossá.
A vetőmag- és terménykiállításon résztvettek mondhatni az összes hazai növénynemesítők. Rendkívül tanulságos volt a kísérletügyi intézmények, valamint a gazdasági szakiskolák és a mezőgazdasági kamarák anyaga.
Szemléltető oktatást nyert a látogató a műtrágyázásról, a szikesek feljavításáról, a helyes vetésforgó alkalmazásáról, a gyümölcstermelésről, a kártevők elleni védekezésről, szóval mindenről, ami a mezőgazdaság szempontjából fontossággal és jelentőséggel bír.
Ezenkívül gépek, automobilok tették érdekessé a tenyészállatvásárt. A híres magyar élelmiszeripar díszes és hatalmas épületben kapott elhelyezést.
Ennek a kiállításnak kétségtelenül legérdekesebb látnivalója a községi élelmiszerárusító üzem pavillonja volt, egy magyarstílusú tornácos épület, amelynek oszlopai vörös és fehér szalonnarudakból készültek, míg a tetőzet zsindelyeit egymásmellé rakott kolbászláncok képezték. A pavillon belsejében sorakoztak egymásmellett mindazok a cikkek, melyeket az üzem forgalomba hoz, kolbászárú, marha-, sertéshús, friss és füstölt állapotban, baromfi, vad, sajt, tojás, fűszer- és terményárú.
.jpg "Az önálló vámterület és a függetlenségi párt")
.jpg "Az aratás és a fegyvergyakorlatok")
).jpg "Kalászosokból közepesnél jobb termés várható")
Legyen Ön az első! Hozzászólás írásához kattintson ide!