Az Országos Mezőgazdasági Kamara március havi jelentése szerint a szokatlanul hosszú ideig tartó hideg időjárás egyelőre még nem mutatkozott különösebben károsnak.

A vetések jól teleltek s csak a gyengébb vetésű búzának, az őszi árpának és az őszi repcének ártott a nagy hideg, különösen a Tiszántúl egyes helyein. A hideg időjárás folytán rovar- és gombakárok sem mutatkoznak a vetésekben és nagyobb mérvű egérkárról is csak Szatmárról tesznek jelentést. A szőlők némelyikében érezhető lesz a kemény télnek hatása.

Az állattartás szempontjából a hosszú tél nem volt káros, mert a takarmánykészletek megfelelő beosztással majdnem mindenütt elegendőnek bizonyultak.

A terményértékesítés terén az árak a mult havihoz képest nem változtak és általában kereslet sem igen mutatkozott. Egyedül a takarmányfélék és a tengeri iránt mutatkozik érdeklődés, azonban az áremelkedéseket a gazdák már nem használhatják ki, mert minden készlet a kereskedő kezén van.

Az állatárak általában változatlanok, és a gazdák mindenütt az állatértékesítés nehézségeiről panaszkodnak. A hízó állatoknak sem igen akad piacuk, így a hízlalás hasznossága kétséges.

Igen szomorú a tejértékesítés helyzete. Veszprém vármegye egyes részeiben csak tizennégy fillért kapnak a termelők a tejért, Sopron vármegyében tizenhat fillért s csak a soproni járásban, ahonnét legnagyobbrészt Sopronba szállítják a tejet, lehet huszonnégy filléres árat elérni.

Sajnálatos jelenségként tapasztalható országszerte a zöldhitelre való eladások nagymérvű terjedése. Már nemcsak búzát és rozsot, hanem tengerit is adnak el zöldhitelre, sőt sok gazda már gyapjúját is előre leköti hihetetlenül alacsony árak mellett.

A hitelhelyzet folyton rosszabbodik. A gazdák körében tapasztalható pénzszűkét tetézi az, hogy a pénzintézetek mind nehezebben adnak pénzt a gazdáknak. Ami pedig mégis kapható, az drága, általában tizenhárom-tizennégy százalékos.

Az adóterhek magassága mellé, a közmunkaváltság helyenként háromszorosra is emelkedett s az Országos Munkásbiztosítási díj is szaporítja a gazdák terheit.

A késői tavaszodás a munkásviszonyokat kedvezőtlenül befolyásolta, mert sem a mezőgazdaságban nem volt megfelelő munkaalkalom, sem a közmunkák nem voltak folytathatók. Most azonban már folyamatban van a gazdasági idényre való munkásszerződtetés és ez általában simán, a tavalyi bérek mellett folyik.