Genf, szeptember 18.
Vasárnap a Népszövetség ülésein résztvevő diplomaták és ujságirók csaknem kizárólag a Tanács tegnapi izgalmas üléséről s a nagy román-magyar per bizonytalan kilátásai felől beszélgettek. Ezekből a beszélgetésekből meg lehet állapitani, hogy Apponyi lenyügöző erejü szónoklata óriási hatást keltett abban a körben, amely szónoki formákba öltöztetett érvek és szofizmák játékát minden nap élvezi.

A tanácsülés első részében a magyar álláspont elveszettnek látszott, de szombaton délután Apponyi, majd Stresemann beszédeinek hatása alatt a helyzet szemmelláthatóan megváltozott Magyarország javára. A magyar és a román delegáció egyaránt teljes erőfeszitéssel igyekszik megnyerni a maga álláspontjának a Tanács habozó tagjait.

Vasárnap délelőtt Titulescu Chamberlaint kereste föl és Walkó pedig Stresemannal tanácskozott másfél óráig. A magyar és német külügyminiszter között folytatott hosszu megbeszélés után az a hir terjedt el, hogy a Genfben időző német pártvezérek formális tiltakozást jelentettek be Stresemann külügyminiszternél dr. Gauss, a német jogi szakértő eljárása ellen, aki a jogászbizottság egyhangu véleményét aláirásával lehetővé tette és ezzel a német érdekekre veszedelmes precedenst teremtett Lengyelországban és Csehországban. Ezért Stresemann a német érdekek védelmében szembehelyezkedett a Tanács nyilt ülésén Gaussal és a magyar álláspont felé hajló közvetitő inditványt tett.

Hétfőn délelőtt 0 órakor elsőnek gróf Apponyi Albert szólal föl, utána Hollandia és Finnország megbizottai beszélnek, majd Dandurand fejti ki Kanada álláspontját. A döntés még teljesen bizonytalan minden attól függ, hogy egy-két kis állam csatlakozik-e Stresemann állásfoglalásához.
Chamberlain egész tekintélyét latbaveti, hogy elfogadtassa javaslatát.

Genf, szeptember 18.
A Népszövetség Tanácsának tagjai vasárnap számos bizalmas megbeszélést folytattak egymás között a magyar-román döntőbirósági kérdésről. A tanácskozások nyomán az a fölfogás alakult ki, hogy a hétfői ülésen nem fogják változatlanul elfogadni a Chamberlain által előterjesztett javaslatot. Ezzel magyarázható a román delegáció fölfokozott aktivitása, Titulescu a Tanácsnak majdnem valamennyi tagjával tárgyalt és Chamberlain ugyancsak igyekezett, hogy a tanácstagokat a hármas bizottság álláspontjának megnyerje.

Az angol külügyminiszterről egyébként nemcsak közvetlen környezete, hanem a távolabb állók is megállapithatták, hogy Chamberlain szemmelláthatólag elkedvetlenedett, mert nem sikerült javaslatát a tanácssal még szombaton elfogadtatni, jóllehet személyének és az angol külügyi politikának egész tekintélyét és sulyát latbavetette. A holnapi tanácsülés különösen izgalmasnak és fontosnak igérkezik, amit az is bizonyit, hogy Briand vasárnap este visszaérkezett Genfbe és nyomban tanácskozni kezdett Chamberlainnel és Stresemannal. Nagy érdeklődést kelt az a hir, hogy uj formulán dolgoznak a sulyosan kiélezett kérdés megoldására, de még a legbeavatottabbak sem tudják, hogy milyen formába öntik a készülő javaslatot.

A diplomáciai kérdésekben jól informált "Journal de Genéve" vasárnapi számában a következőket irja:
- Jóllehet a tanács több tagja a folyosón kijelentette, hogy a hármas bizottság javaslatát minden részletében nem tartja helytállónak, különösen nem annak konkluzióit, mégis ugylátszott, hogy a tanács Chamberlain kedvéért hajlandó azt elfogadni. Gróf Apponyi merev elutasitása és Titulescu heves válasza azonban mindent kérdésessé tettek. Stresemann azt hiszi, hogy csak egyhangu határozattal határozhatják el, hogy birói véleményt kérnek, márpedig erre nem igen van kilátás.

Végeredményben a főkérdés, amelyről hétfőn dönteni kell a következő:
A tanács vagy maga határoz a döntőbiróság illetékességéről, amint azt tőle Románia kéri, vagy átteszi a kérdést precizirozás végett a nemzetközi birósághoz, amint ezt a magyarok kivánják.