A főváros uj bérházainak lakóitól, akik részben e hónap elején, részben az utóbbi napokban költözködtek be a Gróf Haller-utcában, a Kárpát-utcában, a Külső Váci-uton és a Maglódi-uton épült bérházak egy- és kétszobás lakásaiba, nap-nap után érkeznek a panaszos levelek A Reggel szerkesztőségébe. A levelek irói arról panaszkodnak, hogy az uj lakások szükek, egészségtelenek és drágák. 

A Reggel munkatársa fölkereste a két legtipikusabb városi házat, hogy meggyőződjék arról, mennyiben van alapjuk a panaszoknak. A Gróf Haller-utca épülettömbje egyik elsőemeleti egyszobás lakásába nyitunk be elsőnek. Az ajtó a konyhába nyilik és csak azon keresztül lehet bejutni a szobába.

A szoba szük és alacsony, a falon egy-egy nagyobb vizfolt, amely első pillanatra kétségtelenné teszi, hogy a lakás – legalábbis jelenlegi állapotában – egészségtelen. A konyha kicsi, a tüzhelyen és kredencen kivül egy asztal már alig fér el benne. Ezért az egyszobás lakásért negyedévenként 160 pengő bért fizetett a főváros. A kétszobás lakás negyedévi bére 250 pengő. 

Fürdőszoba a kétszobás lakásokban nincs.
Mindenütt csak egyszerü deszkapadló. A bérösszegen fölül a lakókat terheli a házmesterpénz és – igy szól a megállapodás – az esetleg fölmerülendő hasonló kiadások. Ablakredőny, roletta, villany- vagy gázóra, sőt villanykapcsoló sincs a szobákban, mindenről a lakónak kell gondoskodnia.

A Kárpát-utcában nagyjából ugyanaz a helyzet. Az egyik egyszoba-konyhás lakásban megmértük a szobát, a szoba széle-hossza 3 méter 80 centiméter. A lakók mindenütt panaszkodnak, többen le is mondtak a nehezen szerzett lakásokról. 

Mindenki tudja, hogy Bécsben vagy akár Pozsonyban is a városi lakások a legmodernebben, minden kényelemmel épültek, minden háznak parkja van, a lakásban hideg-meleg viz, fürdőszoba és mégis olcsóbbak, mint a pesti városi bérházak lakásai.

De ha már erről nem is beszélünk, nézzék meg a főváros illetékesei azokat az uj bérházakat, amelyeket magánemberek épitettek. Ezek a házak közelebb esnek a város központjához, mint a főváros Haller-utcai, Kárpát-utcai bérkaszárnyái és – amint ujonnan épült háznál természetes is – a legmodernebb komforttal épültek, mégis, ha nem a szobák számát, de azok kiterjedését is tekintetbe vesszük, kiderül, hogy olcsóbbak, mint a városi lakások. 

Sok család, amely már szerencsésnek hitte magát, hogy – többnyire nagy protekcióval – sikerült városi lakáshoz jutnia, keserüen bánja, hogy nem privát épitkezéseknél biztositott magának annakidején lakást.

És valamennyien egyet kérdeznek: miért kell nekik ilyen sulyos házbéreket fizetni, amikor az elmult évben épült városi lakásokban az alapbérek alacsonyabbak és a lakók – a lakásrendelet értelmében – ennek is csak 75%-át fizetik?