80 évvel ezelőtt, 1846. év október 16-ikán Thomas George Morton fogorvos és sebész Philadephiából a bosztoni kórházban először csinált egy betegen éthernarkózist. Ugyanabban az évben december 21-én Robert Liston Londonban éthernarkózisban amputált egy beteglábat.

Franciaországban sok vita folyt a merész kísérlet fölött, ahogy a narkózist nevezték és külön bizottságot alakítottak ujítás felülvizsgálására. Németországban és Ausztriában is idegenkedve fogadták az Amerikából jövő uj eljárást, mely lehetővé tette a legsúlyosabb műtétek elvégzését anélkül, hogy a beteg fájdalmat érezzen.

Bécsben Billroth tanár elődje, Schult professzor kutyákon, azután egészséges embereken végzett kísérleteket, hogy az éter ártalmatlanságáról meggyőződjék és csak 1847 januárjában operált először narkózissal.

Utána Bécs többi sebésze is követte példáját és Seifert, udvari főállatorvos „magas és legmagasabb uraságok jelenlétében az udvari istállókban császári és királyi lovakon, egészségeseken és betegeken mutatta be az éternarkózist.”

Olyan nagy lett az érdeklődés az új eljárás iránt, hogy egészséges emberek csupa kíváncsiságból narkotizálták magukat. A kritika nélküli lelkesedés nem tartott soká, hamarosan fölemelték intő szózatukat egyesek az éter alkalmazása ellen. Egyik orvos a narkózis veszélyessége mellett azt az érvet hozta föl, hogy férfinak nem való narkózist használni, sokkal férfiasabb dolog, bártan elviselni a fájdalmakat.

1847-ben egy híres angol nőgyógyász Sir James Joung Simpson éternarkózist alkalmazott egy nehéz szülésnél, de később áttért az erősebb chloroform alkalmasára és azóta igen hevesen küzdött a fájdalom nélküli szülés mellett, melyet sok orvos és biológus erősen ellenez a bibliára való hivatkozással,mely szerint fájdalommal kell az anyának gyermekét megszülni.

Ma már az orvost tudomány el sem képzelhető, a narkózis nélkül, bár újabban, ahol csak lehet, helyi érzéstelenítéssel dolgoznak az operálásnál, hogy az éter vagy chloformnak a szervezetre gyakran káros utóhatását elkerüljék. Nagyobb, súlyosabb műtétet nem lehet narkózis nélkül megcsinálni és Thomas Morton méltán kiérdemelte, hogy nevét, mint az emberiség egyik legnagyobb jótevőjét, mindenki ismerje.

Egy bécsi orvos azt a tanácsot adja a sebészeknek, hogy a narkózisra szolgáló éter vagy chloroform közé kölni vizet vegyítsenek. Nézete szerint ez könnyebbé teszi az elalvást és a beteg kellemesebb emléket nyer a narkózisról, mint az eddigi módszereknél.