A hőszigetelő (thermos) palack használata ma már az egész világon elterjedt. Kirándulás, utazás alkalmával valóban nélkülözhetetlen eszköz. Italok, ételek a kívánt hőmérsékleten, fogyasztásra alkalmas állapotban maradnak meg benne.

A fémtokba foglalt üvegek különböző nagyságban készülnek, egészen a csecsemők részére szükséges tejesüvegekig. Az üvegek két egymásba tolt palackból állanak, amelyek csupán a nyakuknál érintkeznek, ahol össze vannak forrasztva.

A palackok előállításához szükséges nyersanyagot különös gonddal válogatják össze s 24 órai állandó hevítés után csupán a javát használva fel, fújják belőle a különféle méretű palackokat. A fúvásnál arra kell ügyelni, hogy a palackok falának vastagsága egyenletes legyen, mivel a két palack között légüres teret állítanak elő, s a levegő nyomása, amely minden cm2-re 1033 gr-ot tesz ki, a vékonyabb helyen az üveget betörni.

A már elkészült palackokat felhevítik s apró kocsikra rakva, több kemencén haladnak keresztül, ahol először igen magas hőmérsékletnek vannak kitéve, majd fokozatosan lehűlnek. A gyártás további során a palackok nyakát vágják le megfelelő hosszaságra, E célből gondosan megmosott üvegeket kaucsukhengerre húzzák s egy kis elektromotor a hengert s a palackot forgó mozgásba hozza.

A kívánt magasságban a forgó palack nyakát gázláng hevíti fel s ha a hevítés megfelelő fokot ért el, elegendő ráfújni s a felesleges rész letörik. Ez a művelet egyformán történik a külső és belső palacknál. Hogy a két palack egymásba tolható legyen, a külső, nagyobb palack fenekét le kell vágni. Erre a célra ugyanúgy járnak el, mint a palackok nyakának levágásánál, ha a felmelegített helyen az üveget hideg fémdarabbal megérintik, pontosan körben letörik.

Most a kisebb palackot a nagyobbikba illesztik s hengeren kaucsukgyűrűvel úgy szilárdítják, hogy egymással ne érintkezzenek; ezután a két palackot forgó mozgásba hozzák, úgyhogy a palackok nyaka erős gázláng fölött forog, amelynek hőfokát sűrített levegővel fokozzák. A palackok nyakát szénrúd segítségével egymáshoz közelítik s azok összeforradnak.

Most következik a gyártás legkényesebb része, a külső palack aljának beforrasztása oly módon, hogy egy kis nyílás megmaradjon, amelyen keresztül megtörténhetik az ezüstözés és a légüres tér előállítása. A palackokat két egymással keresztben elhelyezett gázláng fölött forgó mozgásba hozzák. Amint a külső palack alja fehér izzásba jön, a megolvadt üveget üvegcső segítségével összehúzzák s gondosan kiegyengetik.

Azáltal, hogy az üvegcsőbe időnkint belefújnak, a palack feneke domború alakot nyer s a kis nyílás is megmarad, amelyre a továbbiakhoz még szükség van. Hogy a sugárzás folytán beálló hőveszteséget csökkentsék, a belső palack külső falát s a külső palack belső falát beezüstözik. E célból a kis nyíláson a két palack közötti térbe meghatározott mennyiségű bázikus ezüstnitrát-oldatot öntenek, majd a nyílást bedugaszolva, a palackokat langyos fürdőben forgatják.

Az ezüst gyorsan bevonja a palackok falát egy oldat chemiai hatása folytán, melynek összetételét a gyárosok titokban tartják. (A redukálás végbemegy alkaliás tejcukoroldattal, bórkősavval vagy lúgos oldalban szőlőcukorral.) A hőszigetelés fokozására még a palack belsejét is beezüstözik, a külsejét pedig bearanyozzák.

Ezután a kiszárított palackra, a meghagyott kis nyílásba illesztve, üvegcsövet forrasztanak, hogy annak segítségével a légszivattyúra legyen erősíthető. A légszivattyú egy üvegcsővel közlekedik, amelyre egyszerre 10 darab palackot forrasztanak reá. A légritkítás alatt a palackok pléhdobozba zárva gázlámpával 180°-ra hevíttetnek. A két egymással összekapcsolt légszivattyút elektromotor tartja mozgásban. Az első szivattyú az elővakuumot állítja elő, mire kinyitják a második szivattyú csapját s automatikusan ez folytatja a légritkítást, mely utóbbi egészen olajba van merítve.

Már néhány percnyi működés után halványabban kezd égni a kis gázláng, amely a légszivattyú üvegcsövével közlekedik, s aztán elalszik, annak jeléül, hogy a kívánt légritkítás már megvan. A légüres tér védi meg a palackot a hővezetéstől s biztosítja a beléöntött étel vagy ital hőmérsékletének állandóságát. Most a palackokra forrasztott üvegcsöveket fehér izzásig hevítve, a nyílást gondosan beforrasztják s a palackokat a légszivattyúról leveszik.

A gyártási művelet igen nagy elővigyázatot igényel, a törés a gyártás alatt átlag 42%-ot tesz ki. Hogy az üvegek a használatban védve legyenek, fémtokba vannak foglalva, amelynek anyaga többnyire a könnyűsége miatt alkalmas alumínium. Azok a palackok, amelyekbe ételek kerülnek, megfelelő széles szájjal készülnek.

Kirner Dezső.