Pekár Gyula vasárnap érkezett meg Brüsszelből, ahol a népszövetségi ligák uniója tartotta tavaszi ülését. Ez a tanácskozás a romániai és a jugoszláviai magyar kisebbségekre nézve nagyfontosságu és örvendetes döntést hozott, amelynek érdekességét növeli az a körülmény, hogy a határozathozatalnál még a csehszlovák delegátus is a románok és a jugoszlávok ellen szavazott. A brüsszeli döntés jelentőségéről Pekár Gyula a következőket mondotta:
 - A népszövetségi ligák salzburgi tanácsülésén azt ajánlottak a jugoszláv és a román delegátusok, hogy a kisebbségi sérelmek ügyében egymásközt igyekezzünk megegyezésre jutni. Ezt az ajánlatot októberben nagy örömmel fogadtuk el, amikor azonban a jugoszláv és román föderációnál érdeklődtünk, mindannyiszor visszautasitásban részesültünk.

- A brüsszeli tanácskozáson most lelepleztem a jugoszláv és román küldöttek kétszinű játékát és amikor a jugoszlávok és a románok bejelentették, hogy nem fognak akadályt görditeni a magyar kisebbségek tömörülése elé, nyomban szavazást kértem ebben az ügyben. A beteg Dickinson helyett elnöklő Madame Bakker van Bosse, neves holland jogásznő, a jugoszlávok és a románok tiltakozása ellenére el is rendelte a szavazást, amely Jugoszláviával és Romániával szemben a magyar álláspont győzelmére vezetett. Rendkivül érdekes, hogy álláspontunk mellett szavazott Csehszlovákia küldöttje is.

- A permanens kisebbségi bizottság plénuma tehát tudomásul vette a jugoszláv és a román delegáció nyilatkozatát, amely szerint a magyar kisebbségek Romániában és Jugoszláviában akadálytalanul tömörülhetnek nemzeti asszociációkba, amelyek automatikusan tagjai lesznek a jugoszláv, illetve a román föderációnak.