Mussolini öccse szenvedélyes cikkben támadja Franciaországot
Milano, december 4.
Olaszországban mindnagyobb hullámokat ver az olasz-francia viszony rendezésének kérdése. Vasárnap már Arnoldo Mussolini is igen érdes hangu vezércikkben foglalkozik az üggyel, a „Popolo d’Italia”-ban és helyenként nagyon szenvedélyes hangot használ.

Arnoldo Mussolini szemére veti Franciaországnak, hogy megteremtette a legnagyobb gyarmatországok egyikét. Olaszország ebbe beleegyezett, noha nem nyujtott segédkezet hozzá.
A gyarmatok fölosztásánál Franciaország biztositotta magának az oroszlánrészt és hátrányos helyzetbe hozta Olaszországot.

Lengyelország és Litvánia vasárnap már békésen tanácskoztak Genfben
Genf, december 11.
Vasárnap délután megtörtént Lengyelország és Litvánia között a Népszövetség ajánlata folytán az első hosszabb megbeszélés.

A megbeszélésen a lengyel külügyminiszter és a litván miniszterelnök vett részt. Woldemaras ma este Parisba utazott. Megegyeztek abban, hogy az első közvetlen tárgyalások munkaanyagára vonatkozó indítványaikat még az év vége előtt egy Varsóban, illetve Kovnóban képviselt idegen állam megbizottja révén kicserélik.

Két hónappal ezelőtt a lengyel kormány tiz-tizenkét papot, tanitót, csupa litván embert kiutasitott a vilnai kerületből s rövidszerrel áttette őket a katonai erővel őrzött, drótkeritéssel elzárt litván-lengyel határon. Nem pusztitottak el Vilnában litván templomokat, embereket nem vertek félholtra, nem fosztottak ki litván többségű városokat, a terror ónszinű felhője nem borult litván családok ezrei fölé s a gyönge, elhagyott, magányos, műveletlen, félparaszt litván kormány, a fiatal és istenem!

Milyen szimpla Woldemaras professzorral az élén, mégis olyan zajt és lármát csapott Európában, hogy alig két hónap mulva öt nagyhatalom képviselője volt kénytelen hosszu tárgyalások után diplomáciai formulát keresni és nagy nehézségek árán a békés viszonyt a huszmillió lakasu lengyel állam és az alig két millió lakosu litván köztársaság között nagy üggyel-bajjal helyreállitani!

A Frontharcosok Szövetségét januárban meg akarja alakitani Borbély-Maczky Emil, a Move elnökjelöltje
Zsilinszky Endre azzal jelentette be legutóbb a Move elnökségéről való lemondását, hogy illetékes körökkel nem sikerült megértetnie a fronharcosok tömöritésének szükségességét és e tervével szemben olyan erők foglaltak állást, amelyekkel megküzdeni nem bir, de amelyekkel ellentétbe kerülni nem is kiván. Zsilinszky utódául jövö vasárnap fogják a Move közgyülésén Borbély-Maczky Emil fajvédő képviselőt megválasztani, aki programjáról nyilatkozott  lapunknak.

- Zsilinszky lemondása korántsem jelenti azt, hogy végleg kudarcot vallott a frontharcosok tömöritésére irányuló törekvés. Söt ellenkezően, nekem is egyik legfőbb tervem a frontharcosok szövetségének megalakitása, mégpedig a Move keretei között. Borsodvármegyében már tettem is ebben az irányban kezdeményező lépéseket és nem hiszem, hogy csak nálunk ne sikerüljön az, ami Európának már minden államában megvan. Zsilinszky lemondólevelében az „illetékes körök” ellenállására hivatkozik, én azonban érzek magamban annyi bátorságot, hogy ezeket a „nagy erőket” meggyőzzem törekvésem helyességéről.

- Remélem, hogy a frontharcosok tömöritése már januárban megtörténhetik.

Vasárnap késő éjjelig tartó tanácskozás után Buday Dezső Wolffpárti képviselő lett az Ébredők uj elnöke, aki nyomban átvette az egyesület irányitását
A választás az ébredők átvándorlását jelenti a kormánytámogató legitimista frontra. – Rakovszky Iván,  Zadravecz és Teleki Sándor alelnökök lesznek, Wolff és Viczlán is vezetőszerephez jutnak.

„Az ÉME anyagilag tönkrement, szervezetei széthullottak” – állapitották meg egy körlevelükben az „aggódó ébredők”

Klebelsberg kultuszminiszter tárgyalt és kihallgatáson volt a pápánál
Klebelsberg kultuszminiszter megfázott a bécs-münchen-római uton s a vasárnapot is ágyban töltötte. Beavatott helyen kijelentették, hogy Klebelsberg Rómában nemcsak Serédi Jusztinián hercegprimással, hanem Mussolini olasz miniszterelnökkel is tárgyalt és a pápa hosszabb magánkihallgatáson fogadta.

A pápai audiencián a főkegyuri jog kérdése is szóbakerült. A kultuszminiszter, ha holnapra jobban lesz, megjelenik a felsőház külügyi bizottságának ülésén és részletesen beszámol a hercegprimás kinevezésének körülményeiről és arról, hogy mit végzett Rómában.