Mohácsi Jenő a "Nyugat" legutóbbi számában fordítói munkásságommal oly jóakaróan foglalkozik, hogy érdememül még oly fordításokat is felsorol, melyek nem tőlem származnak (például Móricz Sáraranya), de kifogásolja, hogy a magyar írók keresztnevét néha a megfelelő német keresztnevekkel helyettesítem. Mohácsinak az a véleménye, hogy a magyar nevek megtartása jellegzetesebb lenne, és álláspontját azzal próbálja igazolni, hogy a nem-magyar írókat Németországban eredeti keresztnevükön nevezik.

Ez csak részben igaz, de még azon esetekben sem döntő jelentőségű, amelyekben igaz. Pl. a könyvvásárló németek a francia, angol, orosz, olasz stb. nyelvet bírják annyira, hogy az ezen nyelvű keresztneveket helyesen, vagy nem teljesen helytelenül képesek kiejteni, ellenben minden magyar nevet hamisan ejtenek ki. Aki Németországban egy Baudelaire könyvet vásárol, tudja, hogy Charles megfelel a német Karlnak és Charlesnek kell kiejteni, aki teszem Földi Mihály könyvét megveszi, a Mihály nevet okvetlenül Mihaalinak ejti, és azt sem tudja, a szerző férfi-e vagy nő. A Dezső névnél és más neveknél az eset még komplikáltabb.

A magyar nyelv izoláltságánál fogva az egyetlen helyes megoldás, a tipikusan magyar neveket (például Árpád, Ubul, Szabolcs, János, - az utolsó az anekdóták révén közismert), valamint azokat, amelyeket a németek türhetően ejtenek ki, megtartani; ama neveket pedig, amelyeket s németek csak nagyon nehezen és akkor is hamisan ejtenek ki, a megfelelő, ha nem is teljesen jellegzetes nevekkel helyettesíteni.

Ezt a módszert a Németországban kevéssé ismert nyelveknél is alkalmazzák, például az orosznál is. Tolsztojt Németországban Leónak, nem pedig Lew-nek írják, Puskin, Kuprin és a többi orosz Sándor nem mint Alexej vagy Aleksandr, hanem mind Alexander szerepel és Gorkijt azért írják Maximnak és nem Maxnak, mert e kettő oroszban két különböző név. (Az első megfelel a francia Maxime-nak, a második a francia Maxnak, - Max Daireaux, Max Alex Fischer.)

És hogy a francia irodalomból is vegyek két példát: Dumas-t a németek nem Alexandre-nak írják, hanem Alexandernek. Flaubert-t Gustav-nak és nem Gustave-nak. Még csak egyre akarok utalni: a Desider név német formája a latin Desideriusnak és ha eddig még egyetlenegy Desider keresztnevü német sem lett híres emberré, ez a szó mégis a német nyelvkincshez tartozik. Benne van minden német szógyűjteményben, így például a "Duden"-ben, a német hivatalos szógyűjteményben is, még pedig a 86. oldalon, alulról 25. sor. (Kilencedik kiadás, 1926.)