Trieszt, április 3.
Bethlen miniszterelnök vonata vasárnap délben kevés késéssel megérkezett. A miniszterelnököt az olasz kormány nevében a polgári és katonai hatóságok ünnepélyesen üdvözöltek és a pályaudvaron összegyűlt tömeg lelkesen éljenezte.

Róma, április 3.
Durini di Monza gróf budapesti olasz követ előzetes megbeszéléseket folytatott Mussolinival azokról az olasz-magyar megállapodásokról, amelyet Bethlen gróf római tartózkodása alatt fog aláirni. A követ Rómából Velencébe utazott a magyar miniszterelnök ünnepélyes fogadtatására, amely az olasz fővárosba is szokatlan pompával fog végbe menni.

A vasárnapi olasz lapok első oldalon foglalkoznak a magyar miniszterelnök római látogatásával és kiemelik Bethlen és Mussolini találkozásának egész Európára kiható fontosságát.

A „Popolo d’ Italia” vasárnapi számában melegen köszönti a magyar miniszterelnököt, akiről többek között a következőket írja: Egész Olaszország örvend, hogy földjén üdvözölheti azt az erélyes államférfit, aki erős akarattal helyre tudta állítani országában a politikai és erkölcsi rendet. A fasizmus Bethlenben a kemény küzdelmek harcosát, az izzólelkű hazafit és Olaszország szívélyes barátját látja. A háború sem volt képes Magyarország és Olaszország között a régen fönnálló rokonszenvet megszüntetni.

A „Messagero” azt írja, hogy az olasz-magyar viszony annyira tiszta és világos, hogy a két kormányfő találkozásának indokait szükségtelen egyik vagy másik állam ködös magatartásában keresni, mint azt némely külföldi, főleg párisi lap teszi. A lap kifejti, hogy Olaszország minden állammal szemben barátságos és békés célokat követ, majd hozzáfüzi: A mostani találkozás a két állam között a háború vége óta fönnálló viszonynak logikus fejlődési fokát jelzi. Olaszország a rokonszenv érzelmeivel követte Magyarország konszolidációját Horthy kormányzó bölcs és erélyes vezetése alatt. Más fölül pozitiv, kézzelfogható bizonyságot szolgáltatott, hogy maga szintén közreműködni akar ebben a konszolidációban.

Az olasz kormány teljesen méltányolja a budapesti kormánynak azt az őszinte célját, hogy Magyarország Keleteurópában a nyugalom egyensúly tényezőjévé váljék. Szívélyes istenhozottat mondunk Bethlen grófnak abban a meggyőződésben, hogy e kitünő államférfiu látogatása a két nemzet mélyebb intimitását szolgálja és jelzi, hogy a két nép őszintén a béke szolgálatába állítja nemzetközi politikai működését. Ez a mélyebb intimitás biztos hatályos támpontul szolgálhat az európai béke konszolidációjának.

A félhivatalos „Agenzia di Roma” kiemeli Bethlen és Mussolini találkozásának fontosságát. Magyar államférfinak ujabb találkozása, beleértve az ezzel járó következményeket is, mutatja is a szívélyességnek azt a fokozatos fejlődését, amely mindjobban jellemzi az Olaszország és Magyarország közötti viszonyt, miután mind a két állam felismerte az őket érdeklő több gazdasági és politikai problémának közösségét. A Magyarország részéről kifejezett óhaj, hogy Olaszországgal való baráti viszonya preciziroztassék és konszolidáltassék, az olaszkormánynál csak kedvező fogadtatásra találhat.

Olaszország miniszterelnökének egy tekintélyes állam kormányelnökével való találkozása másrészről megerősíti az olasz külpolitika fejlődésének karakterisztikumát, amely valamennyi állam irányában méltányos, lojális akar lenni és a kölcsönös jogok elismerésére s a lehető legbékésebb és legbarátságosabb viszonyok kultiválására van alapítva. A gyakorlati eredményeken tulmenően Mussolini és Bethlen gróf közötti római találkozás kétségtelenül ujabb tisztulási tényt fog jelenteni a dunai zóna politikájában.

London, április 3.
A vasárnapi lapok közül a „Daly Mail” foglalkozik Bethlen római utjával és rámutat arra, hogy a magyar miniszterelnök el akarja kerülni, hogy Belgrádban az a benyomás keletkezzék, mintha római utja Jugoszlávia ellen irányulna.